Cikkek - A 32. IBBY Kongresszus a boszorkányok földjén

Santiago de Compostela mindig is a szívem csücske volt a spanyol városok népes sorában, nem csupán azért, mert a mesés Galícia fővárosa, a legendák, misztikum, meigák (boszorkák), dudaszó és a tenger gyümölcseinek hazája, hanem mert mindezek mellett fantasztikus kulturális életével is elkápráztatja az ide látogatókat. A Camino de Santiago végén, Portugáliától északra fekvő város állandó nyüzsgéssel várja a turistákat, többek között a csaknem 1000 kilométeres zarándoklatukról érkező vállalkozó szelleműeket. 2010 azért is különleges a santiagói zarándokút számára, mert idén ünneplik az úgynevezett Szent Évet, amikor július 25-e, Szent Jakab napja vasárnapra esik.

Ebben a fantasztikus környezetben és hangulatban került sor a 32. IBBY Kongresszusra, ahová idén több, mint 600 szakmabeli résztvevő regisztrált. A találkozóra a világ csaknem hatvan országából érkeztek az írók, illusztrátorok, fordítók, szerkesztők, kiadók, könyvtárosok, tanárok. Nagyszerű érzés volt közvetlen kapcsoltba kerülni a szakma nagyjaival, akik közül sokan saját előadással is megörvendeztettek minket.
A Kongresszus fő témája a kisebbségek szerepe volt a gyermek- és ifjúsági irodalomban, ami a lehetőségek széles palettáját tárta az előadók elé. Számos beszámolót hallgathattunk meg kisebbségben lévő olvasócsoportokról, mint például a fejlődésben lévő országokban és szegényebb közösségekben folytatott kutató- és műhelymunkáról, de a témák között fontos helyet kapott a női nem, tehát a kislány olvasók helyzete és megítélése a mai gyermekirodalomban, sőt, szó esett arról is, hogy a gyermek- és ifjúsági irodalom műfaja is kisebbségben van a felnőtteknek szóló kiadványok mellett. Olyan sokrétű és színes programsorozat tárult elénk, hogy sajnos sokszor kényszerültünk kompromisszumra egy-egy érdekes előadás rovására, hiszen sajnos az ember egyszerre nem lehet két (vagy három) helyen… A délelőtti, plenáris konferenciák és kerekasztal-beszélgetések után délutánonként kiselőadásokat, szemináriumokon, workshopokon vehettünk részt. A nyüzsgő hangulatú kávé- és ebédszüneteken kívül – amelyek, mondanom sem kell, ebben a mediterrán országban szinte rituálénak számítanak -, talán ezek az alkalmak kovácsolták össze leginkább a lelkes résztvevőket. A csoportos foglalkozásokon alkalom nyílt a saját tapasztalatok megosztására, de volt meseírás, mesekönyv-készítés és sok egyéb kreatív program is.

A galíciai irodalom, illusztráció és könyvkiadás természetesen kiemelt helyet kapott a rendezvényen, hiszen a gallego (a katalán és a baszk nyelvek mellett) Spanyolország egyik kisebbségi nyelve. Így tehát a kongresszus hivatalos nyelve a spanyol, az angol és a portugálhoz egyébként igen hasonlatos gallego volt, de nemegyszer előfordult, hogy portugál nyelven élvezhettük az előadásokat. Galíciai vendéglátóink kiváló gasztronómiájukkal is elkényeztettek minket, ezen kívül számos városnéző és más kulturális programon is részt vehetett az, akinek még maradt energiája a szoros, kimerítő és igen izgalmas programsorozat alatt és után.

A Kongresszus csúcspontját természetesen az éves IBBY-díjak átadása jelentette. Az IBBY éves listájára évente minden országból felkerül három-három mű az írói, illusztrátori és fordítói munka elismeréseként. Idén Magyarországot az írók kategóriájában Czigány Zoltán: Csoda és Kósza (Pozsonyi Pagony, 2007) című könyve képviselte, az illusztrátorok tiszteletbeli listájára Békés Rozi került fel a Muzi.Múzeumkerti fiúk illusztrációiért (Pásztor Árpád, Móra, 2008), a fordítóknak járó elismerés pedig Pacskovszky Zsoltot illette az Ágról szakadt Tóbiás: A számkivetett (Timothée de Fombelle, Móra, 2008) című könyvben nyújtott munkájáért.De nem csupán az IBBY tiszteletbeli listájának díjait adták át a kongresszus időtartama alatt, hanem az IBBY Asahi, olvasásra ösztönző programoknak járó elismeréseket, immár huszadik alkalommal, valamint az éves H. C. Andersen díjakat is. A díjátadók általában a nap utolsó programjaként szerepeltek, és szinte mindig valamilyen fogadás, az utolsó napon pedig gálavacsora követte a felemelő eseményt, ahol természetesen tovább folyt a lelkes, építő beszélgetés, szórakozás, lazítás, és persze nem egyszer szívet-lelket melengető közös tervek szövögetése kezdődött.

Ezen kívül persze több kiállítást is megtekinthettünk a Santiagói Kongresszusi Palota auláiban és folyosóin, többek között spanyol illusztrátorok munkáiból, vagy a galíciai könyvkiadás történetéről, de volt például egy kisebb képsorozat a kortárs kínai illusztrátorok képeiből is. Meglepő volt számomra, hogy kis országokból izgalmas kutatási beszámolókat hallgathattunk meg, és például Szlovéniából 11 résztvevő érkezett, de jöttek Macedóniából, Litvániából, és más kelet-európai országból is, ezen kívül több afrikai és ázsiai ország is képviseltette magát. Fájt a szívem, hogy Magyarország, a sok értelemben kisebbségi nyelvével és irodalmával nem volt jelen. Igen fontos lenne, hogy ezeken a fórumokon is hallassuk a hangunkat, bemutassuk az oly remek kortárs gyermek- és ifjúsági irodalmunkat, briliáns illusztrátorainkat.
Bevallom, számomra, talán az egyik legizgalmasabb dolog az volt, hogy a számos kortárs írót, szakembert is megismerhettem, akiknek a műveivel már fordítói és kutatói munkám során is találkoztam. De a spanyolokon kívül jó barátságot és szakmai ismeretséget kötöttem kanadai, venezuelai, brazil, szlovák, szlovén, japán írókkal, kiadókkal, könyvtárosokkal is, és minden szempontból feltöltődve, tervekkel és új projektekkel a fejünkben – szívünkben - lelkünkben tértünk haza a négynapos felemelő programsorozat után. Legközelebb, 2012-ben, Londonban találkozunk, remélem, ott már Magyarországról is több résztvevő gazdagodhat értékes szakmai tapasztalatokkal.

Ruppl ZsuZsanna