A Könyvfesztivál előtt-alatt a kicsiknek szóló könyvekből szemezgettem, és végül hét kötet nyerte meg külseje és az átlapozás alapján tetszésemet: ezekből rakosgattam össze a kicsiknek szóló ajánlót. Végül elvetettem a pontozást, de a sorrend nem véletlen. Amikor ugyanis már sokadszor olvastam végig azt a pár könyvet, úgy éreztem, hogy beállhatok a huhogók sorába, hogy bezzeg a régi szép időkben még tudtak mesét írni az írók. Bár persze lelkem mélyén konzervatív vagyok és elitista, csak igyekszem leplezni, most kibújt a szög a zsákból, mert Móra Ferenc A didergő királya (Kass János illusztrációival) lett (volt) a kedvencem.

"Fél évvel ezelőtt Andrea, miközben végigsimított domborodó pocakján, azt mondta, ne aggódjak, megvárnak, és így is lett. Tavaly november huszonkilencedikén, egy hétfői nap délelőttjén kitettem a pontot a regény végére, aztán kinyomtattam mind a 325 oldalt. Még aznap este megszületett a baba, van tehát miért bíznom a női megérzésekben." - Kiss Ottó első naplóbejegyzését olvashatjátok, melyben szó lesz a Könyvfesztiválról, az elkészült regényről, szolnoki gyerektalálkozókról és arról is, hogyan olvas novellát a négy és fél hónapos Boróka.