Cikkek

Még mindig dúl a retró láz: az Erik és Csipesz új könyv, de a közelmúlt vizuális elemeit használja fel, nemrég adta ki a Móra az igazán nosztalgikus Amikor TE kicsi voltál-t Marék Veronikától és Győrffy Annától, pár éve jelent meg magyarul az amerikai klasszikus Kíváncsi Gyurka vagy éppen a Szarvas Szilárd.

A héten kötelező olvasmányokkal foglalkozunk kicsit, hiszen nemsokára kezdődik az iskola. Nagyon sok olyan van köztük, amiket megkoptatott a sokéves iskolai használat, és már eleve unottan kezdünk bele, pedig izgalmas és a gyerekek lelkivilágához közelálló művekről van szó. A minisorozat első darabja a János vitéz, amiről Boczán Bea írását olvashatjátok.

Milyen a Nap leánya, ha északról és milyen, ha délről nézzük? Van két népmesei gyűjtemény is, amelyeknek ugyanaz a címe: A Nap l(e)ánya, és persze teljesen másmilyenek. Nem is csoda, az egyik északi népek meséit gyűjti össze, a másik olasz népmeséket. Nagyon érdekes egymás mellett olvasni az északi és a déli népmesehagyományt, főleg ha mellé tesszük a magunk köztes (se nem déli, se nem északi), alapértelmezettnek vett mesekészletét.

Verő Bán Linda egy olyan zsidó élethelyzetet szólaltat meg újra, ami ismerős a Bibliából, ismerős Pészách ünnepéről és ismerős a mindennapokból, amelyekbe átszivárgott, még ha a család már rég nem ismeri pontosan a gyökereit: És beszéld el fiaidnak! A legkisebb gyerek kérdez, a legidősebb pedig válaszol. A nagyszülők mesélnek az unokáknak.

A Háncsvirágnak már a címe és a címlapja is vonzza a tekintetet: ki lehet, mi lehet a Háncsvirág? A címlap gyönyörű, földig érő hajú, északi szépsége? Titkos királykisasszony vagy szegény leány? A repedezett, festett háttér messzire, az egyszervoltba visz, és oda visznek az északi tájak, a fagyos és mégis vonzó egzotikum. De, ahogy Fekete András ajánlójából megtudhatjátok, az idegenben ott bujkálnak a mesék ismerős igazságai.

Réber László Élet és Irodalomban megjelent grafikáiról Győri Blanka elemzését olvashatjátok a nemrég megjelent Korrajz 1971-1974 című könyv kapcsán.

Réber László 25 évesen a hadifogságban kezd karikatúrákat rajzolni. A háború után, a hadifogságból hazatérve a Szabadszáj munkatársa lett, és amikor a lap a szocialista hatalom kiépülésével megszűnt, a Ludas Matyiba kezdett karikatúrákat készíteni. A későbbi összetéveszthetetlen rajzi stílus ezeken a grafikákon még nincs jelen, de már ezek a munkák is a groteszk képi ötleteken alapulnak.

Mondják, nem értik a kisiskolások a Kincskereső kisködmönt, mert olyan szavak, kifejezések szerepelnek benne, amelyek a gyerekek számára idegenek, ismeretlenek – dolgoznak is diákok, tanítók becsülettel, hogy csökkentsék a távolságot, s áthatolva az elsődleges megértés falán közelebb jussanak a történet titokzatos szépségéhez. Eltörpül azonban ez a probléma akkor, ha egy több évezredes bestsellert, a Bibliát – pontosabban annak morzsáit, néhány kiemelt történetét – próbáljuk meg a gyerekek számára fogyaszthatóvá tenni. A szent szöveg esetén ráadásul arra is ügyelnünk kell, hogy a továbbadás során ne vesszen el a történet „üzenete”.

Egy habkönnyű nyári krimi kicsiknek és nagyoknak, kezdő és gyakorlott olvasóknak, krimibolondoknak, megrögzött nosztalgiázóknak, retróőrülteknek és dizájnfanatikusoknak, az eklektika jegyében. Kövecses Panni és a Lajka Books első könyve.

David Almond forró nyári történetében arra a vidékre vezeti az olvasót, ahol jelenleg él, ahol a kastélyok, római erődök és megannyi ősi rom visszhangozzák a letűnt korok kegyetlenkedéseit. A rettegés, a mészárlás, a halál helye volt ez - írja Almond. Sok más fejlett-világbeli gyerekhez hasonlóan ma itt élik gondtalan mindennapjaikat a tizenévesek. Botokkal felfegyverkezve játszanak háborúsdit a vadregényes tájakon, és arról fantáziálnak, hogy milyen lenne, ha visszatérnének az erőszakos idők. Ahol az Irakba készülő katonák hadgyakorlatozásáról kiszűrődő hangok szolgáltatják az aláfestést a játékháborúkhoz, vadászgépek zúgásai, fegyverropogás és tompa robbanások visszhangoznak a kietlen, vad vidéken. Itt él Liam, Patrick Lynch író fia, aki egy napon kést talál a földben.