Cikkek

A klasszikus évszakoknak befellegzett. Hogyan magyarázzuk meg gyermekeinknek az ősz és tél közötti különbséget, ha a jól ismert jegyek elmaradnak?

A pincében a műanyag és a fa szánkók árván várakoznak, reggeltől estig sopánkodnak és vitatkoznak.

Emlékeztek még Török Szilvi fura nevű gyerekeire? Fukar, a legidősebb gyerek, Cudar, a középső kislány, és Rácsodál, a legkisebb kisfiú. Csakagond ki más lehetne, mint a mama. E heti naplóban szó esik egy különleges Mikulásról, angyalkás-hóemberes képeslapokról, finom mézeskalácsokról Igazi karácsonyi beszámoló, jó étvágyat hozzá!

Kedves olvasóink, decemberben egy igazi nagycsalád zsizsegő hétköznapjait és ünnepnapjait mutatjuk meg nektek: Török Szilvi három gyerekéből és férjéből, no meg persze önmagából írja négy hétig a történeteket. A szereplők tehát: Fukar, a legidősebb gyerek, Cudar, a középső kislány, és Rácsodál, a legkisebb kisfiú (kiskirályfi?). Az anya, Csakagond próbálja őket terelgetni a nap során előre, Főleg, az apa pedig megmenti a helyzetet, ha netán úgy alakul. Mert bizony három gyerek mellett, tudjuk jól, úgy alakul.

Ezen a héten sok volt a könny. Vagy a meghatottságtól, vagy a szomorúságtól. A hét elején megjött a nyomdából a Maja tizenkét babája, amit végre kézbevehettem, megsimogathattam, megölelhettem. Nagyon-nagyon szép könyv lett. Sírni tudtam volna a gyönyörűségtől. Gyerekkorom óra különös viszony fűz a babákhoz, nagyon sokat babáztam, sok ruhát varrtam nekik, sminkeltem őket, fodrászukká váltam, vagy etettem őket. A legkorábbi születésnapi emlékem is egy nagy narancssárga babakocsihoz kötődik, amit apám a feje felett lóbálva emelt be a szobába, mielőtt megkaptam. A mozdulatra a mai napig emlékszem, mint ahogyan az izgalomra is a gyomromban, hogy ez a csoda az enyém lehet.

Londoni hétvégéje után Petra visszarázódott az egyáltalán nem szürke hétköznapokba, én nem is értem, hogy van ennyi mindenre ideje? Ovis fellépések, találkozók, interjúk, szimpózium, és hatalmas családi ünneplések. No meg a háziállatok. Szerintem ti sem unatkoztok majd, ha elolvassátok.

Ja, és megjelent tőle a Maja tizenkét babája című könyv is, tudtad?

"Az angol életrecept - egy csésze tea, néhány csepp művészet, pár kanál természet."

Finy Petra londoni útjának egy mondatos összefoglalóját olvashattátok, de e heti blognaplójából még felsejlik egy-két készülő kötete, és persze a különórás ovis hétköznapok is. Utazzatok vele!

 

Végéhez közeledik Both Gabi naplója, ismét izgalmas hétköznapokkal, értekezletekkel, sok közös meseolvasással, reggeli összebújásokkal, vicces sztorikkal vagyis a háromgyerekes idill édes életérzésével.

Ármin egyszer azt mondta, amikor az időről beszélgettünk, hogy „Elment az idő, de majd visszajön!” Remélem, neki lesz igaza. Úgy érzem, az elmúlt hetekben egy hatalmas időprésbe kerültem, ami lassan, de biztosan bedarál. - folytatódik Both Gabi heti naplója.

Both Gabi a meseutca.hu főszerkesztője, irodalmi mindenes. Három gyereke van, a mesebeli nevű Berta, Elza, Ármin, akik a hulahopp karikát és a kardot is vagányul forgatják. Októberben Both Gabi fog a gyerekekkel és gyerekirodalommal teli napjairől mesélni nektek. Ha egyszer lesz ideje a fejéből a papírra vetni a meséit, akkor megtaláljátok majd a Pagony szerzői között.

Nem kell megijedni a címtől, csak olvassátok végig az utolsó netnaplót az elmúlt hét eseményeiről, és a végén ti is gurulni fogtok a nevetéstől.

Aztán lessétek honlapunkat, és várjátok ám Szabó Bori új könyvét, nem fogtok csalódni!

És most végre megnézhetitek Borit is! Íme:

Továbbra is nagyon vicces, hétköznapi, de egyáltalán nem mindennapi heti történéseket olvashattok Szabó Boritól: netnaplójában szóba kerül Balázs ovis beszoktatása, Zoárd kedvenc mozdonyos internetes oldala, és mindenki kedvenc Klári nénije. Ezek után én már tényleg alig várom, hogy megjelenjen végre első könyve!

Folytatódik a múlt héten indult sorozatunk Szabó Bori netnaplójával. Főszereplői most az operarajongó, térképrajzóló és vonatmániás fiúk és egy divatdiktátor lány. No meg persze a Bánk bánra elszánt anyukájuk, akinek könyve nemsokára jelenik majd meg nálunk.

Szabó Borbála nevét két helyről ismerhetitek: az Éva magazinban ír Nényei Borbála néven családi kalandjaikról, és dramaturgként működik közre felnőtt darabokban. A Líra és Epika című zenés darabját Varró Danival együtt írta, és a Bárkában idén is megtekinthetitek a Párkák című, egyszerre mély és humoros meseoperáját. Jövőre jelenik meg a Pagony kiadásában Rácz Nóri rajzaival első meséskönyve, amiben a gyerekek játszanak, a játékok életre kelnek, a családi zsivaj összefolyik a fantázia világával: járunk színházban, a trutyi-dutyiban, a Titanic fedélzetén, a Hamupipőkében és persze vonaton. Ismerkedjetek meg a velük!

Pöttyös könyvek, ifjúsági regények, nyári olvasmányok... erről szól a nyár és az iskolaszünet, ami már fél hete dübörög. Napló- és levélregények következnek - írtok még naplót? Már csak azért is megéri, mert annyira érdekes visszaolvasni később. Meg hát az ember kénytelen szembenézni magával. A naplóíró mindig újraalkotja önmagát és a világot, megfelel egy csomó elbeszélői kényszernek, történetet farag az élete széttartó eseményeiből. Kiemel, megmutat. Mi pedig szeretünk benézni a másik életébe, arcába mert magunkra ismerhetünk benne, mert kipróbálhatjuk a fantázia veszélytelen birodalmában, hogy milyen lenne másvalakinek lenni. Próbáljuk ki! Olvassunk és írjunk naplót (és ne felejtsük el beleragasztani a koncertjegyeket). És persze levelet, igazit. Annyira jó kivenni a postaládából.

Mert, ugye illenék az e heti bejegyzésem végét szépre lekerekítenem! Meg bölcsességeket és jókívánságokat szórni az olvasótáborra! Hiszen jó volt veletek négy héten keresztül. Leszögezem: mindezt én nem ígérhetem, nem is ígértem, de azt igen, hogy ebben a beszámolómban is csak az igazat, a színtiszta igazat vallom magamról, a magam módján.