Vagány lesz!
Interjú egy Pagony-varázslóval
2012. július 26. —
Hogy ki lesz vagány? Nem ki, hanem mi! Mármint a megújuló Pagony-bolt, ami most már nem csak Budapest első gyerekkönyvesboltja, de a legeslegdizájnosabb is lesz, és aminek a kialakításában nagy szerepet vállalt Gévai Csilla, aki maga is a vagányabbak közül való. A Hisztimesék, a Nagyon Zöld Könyv, a Holdfényszüret illusztrátora szerintem hatalmas örömmel fog majd a Pozsonyi úti boltba jönni, mert kevés illusztrátor mondhatja el magáról, hogy egy egész könyvesboltot díszítenek rajzai. És ő ráadásul tényleg olyan, mint egy mese(bolt)beli varázsló.
A bolt július 30-án, hétfőn nyit újra!
- Hatalmas felújítás zajlott a Pagonyban. Az új bolt falain, mennyezetén, padlóján a te képeid jelennek majd meg. Mi az első szó, ami eszedbe jut, ha az új boltra gondolsz?
- Vagány lesz! Nagyon boldog vagyok, hogy engem kértek fel a Pagony tulajdonosai, hogy a rajzaim díszítsék az új boltot. Izgalmas feladat volt, óriási felelősség, hiszen a Pagony több, mint 10 éve ikonként van jelen a városban és a kerületben, sokan hazajárnak ide, úgyhogy nekik biztos, hogy nagy lesz a váltás.
- Igen, a fa sokaknak fog hiányozni, még a zárás előtti napon is jöttek be gyerekek, hogy utoljára felkapaszkodjanak rá…
- Eljött az idő, hogy teljesen más legyen a Pagony, és új trendeket kövessen. Izgalmas vizuális megoldások lesznek, nem kell a fát sajnálni, mert lesz elég felfedezni- és játszanivaló az új boltban is.
- Mennyi idő volt a tervezés, hogyan zajlott a folyamat, és mi volt számodra a legnagyobb kihívás?
- Nagyjából 2-3 hónap volt a teljes tervezés, persze közben mást is csináltam. A tulajdonosok által meghatározott hangulatot kellett vizuális nyelvre átfordítanom, a Pagony szó hangulatára asszociálva találtam ki a rajzokat. Nem szeretném részletesen elárulni, hogy milyen rajzokat fogtok majd látni, de aki ismer engem, meg a műveimet, az tudja, hogy szeretem az ornamentikus megoldásokat, sok felhő és növény lesz, mint egy igazi pagonyban. A Pagonyról nekem még egy tó is beugrott, erről meg a halak, közöttünk fognak úszkálni ők is. A kiindulópont pedig a felhő volt, én ezt a felhős falrészletet szeretem a legjobban!
Az összes rajzot ide, a bolt falaira készítettem, ezek még sehol nem jelentek meg, kivéve egyet, amit a Nagyon Zöld Könyvből választott ki a Pagony belsőépítésze, Molnár Bea. Ezt a képet majd keressétek meg!
Az egész munka technikája nagyon érdekes volt számomra. Beától megkaptam a bolt 3D-s makettjét, és ebbe rajzoltam bele tussal a képeket, majd elemeire bontottam. Sok-sok egyeztetés után kialakult a végleges látványterv, aztán a kiterített képeket 100x90-es akril lapokra rajzoltam át felnagyítva, és ezt még a tízszeresére kellett tovább nagyítani, hogy arányaiban lássuk a végeredményt. A színezés után már mehetett is a nyomdába, hogy aztán a kész tapéta végre megszülessen! Azt hiszem, az volt a legnagyobb nehézség, hogy én, aki alapvetően aprólékos, pici képeket készítek, és soha nem szoktam magam másolni, egyszerre tízszeres nagyításban kellett megrajzoljam a saját motívumaimat. Kicsit tartottam attól, hogy nem olyan lesz, amilyennek végül látni szeretném, de teljesen jól sikerült.
- A belső tér további részeinek a kialakításban is részt vettél?
- Nem, de úgy gondolom, hogy nagyon jó kézben van minden a tervezőnél. Belsőépítészetileg rengeteg újfajta technikát használ Bea, ami nekem nagyon szimpatikus. Például lesznek olyan elemek az új boltban, melyek egy könyvbemutató alkalmával könnyen mobilizálhatóak. Alapvetően híve vagyok a megújulásnak, az új Pagony pedig mindenben meg fog felelni a mostani igényeknek, de sokkal világosabb, átláthatóbb, funkcionáliabb lesz a tér, tele vizuális izgalmakkal. Az is kihívás volt számomra, hogy a tervezés közben figyelembe kellett vennem, hogy itt polcok lesznek, itt meg különböző méretű tárolóelemek, pultok, szekrények. Alárendelni a költői szabadságot a funkcionalitásnak – ez nagy kihívás volt, de sikerült! Két versidézet erejéig a kézírásom is ott szerepel majd a padlón, én bírom, ha a rajz találkozik az írott betűkkel, az nekem szép.
- A nagy munka után végre akkor itt a megérdemelt pihenés?
- Mivel télen két hónapot voltam a gyerekekkel az Amerikai Egyesült Államokban, így most nagy utazásról szó sincs, sőt, talán ez eddig a legmunkásabb nyaram. Épp lázasan írom és rajzolom az Amíg utazunk című könyvem első részét, amit a Pagony Kiadó ad majd ki valamikor ősszel. A könyv 75%-ban már kész, kisiskolásoknak fog szólni, a két főszereplő, Doma és Panci utaznak egy inuit eszkimó és egy hallgatag nyelvész társaságában a fővárosban, és közben kipróbálják az összes közlekedési eszközt, a hajótól a siklóig. BKV-rajongóknak (és melyik kisgyerek nem az?) való kézikönyv lesz, de egyben igazi mese. Ezenkívül most van a Pagony-Noha közös mesekönyv-készítő tábora, amit Soós Dóra és én vezetünk. Aztán majd szeptember elején elutazik a család Velembe, egy alkotótáborba.
- Miket olvas mostanában Alenka és Álmos, és mire vágysz te?
- Alenka négy évesen leginkább a fejből-meséket szereti, most épp Durciról: Durci és a gyémántok, Durci és a pónik, stb. A rózsaszín királylányos világa keveredik a rebellis Durci világnézetével ezekben a történetekben. Továbbá A balett című szakkönyvet tanulmányozzuk, előre tanulunk. Álmos freestyle táncos lesz, neki nem kell táncművészeti szakkönyv. Neki kutya kell, méghozzá eleven! Én meg végre Temesi Ferenc Bartók könyvét olvasnám, ha hagynának, de leginkább már arra vágyok, hogy benyithassak az új Pagonyba, és elálljon a lélegzetem…