Kétféle Winnie létezik: az egyik játékos, bohóc jellem, aki kövér, általában mocsokban dagonyázó macskáját néha kizárja a konyhaablakon kívülre, hogy agyonázzon a szerencsétlen pára. Vagy a születésnapján megszámlálhatatlan emeletű tortát kínál a válogatottan boszorkányos, varázslatos vendégseregnek. Ő egyértelműen kedvemre valónak bizonyult, és az ötévesek is megszeretik majd hamar. A kicsit nagyobb korosztályt, a kisiskolásokat azonban valószínűleg megosztja majd a másik Winnie, akinek ugyan játékossága hasonlatos előzőekben említett társáéhoz, mégis van benne valami különlegesen bizarr. Két ugyanolyan, mégis más Winnie, kétféle könyvben: egy a kisebbeknek, egy a nagyobbaknak.