A királykisasszonyok új nemzedéke

cimkék: #királykisasszony #Eszter blog

Már a királykisasszonyok sem a régiek. Nemrég olvashattunk Ursula Jones nem mindennapi királylányáról, aki ahelyett hogy kacsalábon forgó palotában várná a királyfit, inkább nyakába kapja a világot, és a nemesi vérre fittyet hányva, egy udvari bolonddal alapít családot. Az emancipált királylányok sora szerencsére tovább bővül. Most rögtön egy kötetben kettővel is találkozhatunk. Jó könyv-sorozatunk következő darabja, Paul Maar tollából, a Tessék engem megmenteni!

A címben szereplő felkiáltás Henrietta-Rozalinda-Audóra királykisasszonyi ajkairól pattant ugyan le, de félreértés ne essék, nem egy amolyan csipkerózsikai szituációra kell gondolni. Henrietta-Rozalinda-Audóra ugyanis annál sokkal dörzsöltebb, semhogy karbatett kézzel várná a jövendőbelijét. Jó királykisasszonyhoz illően várja ugyan egy darabig, de aztán úgy dönt, hogy meggyorsítandó a szelekciós folyamatot, inkább elraboltatja magát egy szörnnyel. Mert a mi Henrietta-Rozalinda-Audórának nem csak szép, de olvasott is, így tudja, hogy ha egy valamire való férjet akar magának csípni, akkor legjobb lesz, ha az igazán nagy meselődök nyomdokaiba lép. Na de őt sem ejtették ám fejre! Jó házból való, fess férjet akar ugyan, de eledellé azért nem szeretne válni, hát inkább felhajtja a királyság egyetlen vegetáriánus szörnyét. Henrietta-Rozalinda-Audóra okosabb egy átlag királylánynál, de azért annyira már nem okos, hogy fel is ismerje: elrablója egy szörnybőrbe bújtatott királyfi.

Ekkor lép színre a hasonlóan öntudatos, de harmad olyan hosszú névvel, és legalább háromszor annyi ésszel is bíró Szimplinella királykisasszony, aki egy modern lányhoz illően nem csak a szülők nemzedéke előtt jár pár lépéssel, hanem bizony az is előfordul, hogy még a férfitársait is lekörözi. Ha eddig úgy tudtuk, hogy a hármas a bűvös meseszám, és a királykisasszonyt mindig a legfiatalabb királyfi menti meg, hát jobb ha haladunk a korral, és hozzászokunk, hogy a hagyományos szerepmodelleknek már a mesevilágban is lassan kezd leáldozni. Hogy ez üdvös e, vagy sem, azt döntse el az olvasó. Én mindenesetre örültem, mikor Szimplinellán ugyan három ízben is csattant a "különben is lány vagy" jellegű megjegyzés, ő mégis szó nélkül hagyta, és inkább nemes egyszerűséggel csak megtette azt, amire hímsoviniszta elődjei képtelenek voltak. Na azért Paul Maar sem állítja, hogy a világ ilyen egyszerű lenne, hiszen a Szimplinellák mellett ott élnek még a Henrietta-Rozalinda-Audórák is, akik ugyan látszatra modernebb életstratégiát választottak, azért mégis jobban szeretik, ha a sztereotipikus elvárások szerint alakul az élet.

Leginkább már egyedül olvasó kisiskolásoknak ajánlom, de nem csak öntudatos fiatal hölgyeknek, sőt! És nem kell megijedni, azért a férfi szereplők sem mind tökelütött anyámasszony katonái...

Kapcsolódó cikkek