A kopasz király

Nagy Olga meséi Kun Fruzsina rajzaival. Noran, 2011.

cimkék: #jó könyv #ismertető #népmese

Hihetetlen, hogy egy népmesegyűjtemény milyen gondolatokat ébresztett üzletvezetőnk, Fekete András fejében. Nagy Olga most megjelent meséi nemcsak a gyerekeknek jelentenek hatalmas időutazást, hanem a felnőtt olvasóknak is új kapukat nyithatnak ki és egészen máshogy láttathatják a világot.

Szilveszterkor vagy az új év első napján hajlamosak vagyunk fogadalmakat tenni, miken fogunk változtatni, rossz szokásokon, életformán, hozzáálláson. Azért, hogy fizikai és mentális egészségünkön javítsunk, hogy utolérjük, de legalábbis közelebb kerüljünk a mindig előttünk pár méterre loholó boldogsághoz. Néhány hét, jobb esetben hónap múlva azután minden marad a régiben, míg a következő Szilveszterkor újra kezdjük elölről. De nem baj, hogy így van, számít az a néhány hét is, marad is azért valami a pozitív kezdeményezésekből, és az akaratot sem árt edzeni.

Az igazán jó olvasmányoknak (filmeknek, zenéknek stb.) is az az egyik legfontosabb hatása, hogy rádöbbent minket, nem így kellene élni, gondolkozni, cselekedni és érezni. Elolvasásuk után apró vagy nagyobb „fogadalmakat” teszünk, megszívleljük a tanulságokat. Többnyire ezeket a dolgokat tudjuk, csak a szürke hétköznapokban, a mókuskerékben megfeledkezünk róluk.

Ez a mesegyűjtemény pontosan ilyen könyv. Nem szégyellem bevallani, felébresztett bennem tudott, de szunnyadó igazságokat. És azért is volt képes erre, mert magával ragadóan teszi, nem didaktikusan, hanem szellemesen, intelligensen, tapintatosan, humorosan. És nem utolsó sorban megértően, nem kell szégyenkeznem közben, hogy lám-lám, rossz voltam eddig, azt sugallja, sosem késő változni.

Hogy milyen lesz az új Fekete András (néhány hétig bizonyosan)?

- Elhiszi, hogy egy munkahelyen, egy családban, bármely közösségben az összetartozás a legfontosabb. „Ha nem tartunk össze, mindnyájunknak befellegzett” – mondja a rusnya boszorkány Hófehérkét őszintén átölelve abban a mesében, amiben az elrabolt királykisasszony pedig a sárkány ölébe hajtja a fejét.

- Bátran kiáll a maga kis mikrokörnyezetében az elesettek mellett, mint Nika A kopasz királyban.

- Nem hagyja, hogy megtévesszék mindenféle logikusan hangzó, szenvedélyesen előadott hazugsággal, nem hagyja, hogy elbizonytalanítsák, hogy a lármában ne hallja az igazság hangját. (Az igazság madara)

- Nem a látszat örömöknek és értékeknek él, nem „Ködországban” akar lakni. (Szerencsekereső János kalandjai)

- Nem a sorsot hibáztatja, ha rosszul alakul valami, hanem megkeresi a valódi okot. (Jóórában-lett és a sors)

- Magáévá teszi a hétköznapokban is azt a gondolatot, hogy igazán boldoggá nem a hasznos dolgok tesznek, hanem azok, amiket csak önmagukért élvezünk. (Füttyös Hasznosfalván)

- Tud örülni azoknak a dolgoknak, amije van. (Füttyös Sopándifalván)

- Felismeri és gyakorolja azt az igazságot, hogy nem mindig a másiké a jobb és szebb, hiszen a másik ugyanezt gondolja. (Füttyös Bezzegfalván)

- És amit nagyon-nagyon szeretne megjegyezni, hogy nem kell állandóan aggódni és jajgatni, hanem örülni. (Füttyös Háthafalván)

Hogy ez túl sok? Úgy sem fog sikerülni. Dehogynem, dehogynem.

Nagy Olga, az erdélyi néprajztudós számtalan erdélyi, mezőségi, cigány népmesét gyűjtött és adott közre, némelyeket átformált, és hatásukra maga is sokat írt.

A kötetet úgy is érdemes átlapozni, hogy az ember belefeledkezik Kun Fruzsina csodálatos rajzaiba.

 

Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek