Az alapítók kedvencei

kedvenceink - első rész

2011. október 13.Hanna

cimkék: jó könyv ünnep hogyan válasszak?

pHárom házaspár 2001-ben nem talált a gyerekeinek megfelelő kortárs mesekönyvet. Mi sem egyszerűbb: alapítottak egy boltot, majd egy könyvkiadót. Hát, annyira talán még sem volt egyszerű... de valamitől működött. A jó szövegektől és képektől, meg a sok munkától, amit mindenki beletett. A tulajdonosok nagy nehezen választottak a sok-sok kedvenc közül egy-egy könyvet, amit a legfontosabbnak, legkedvesebbnek tartanak.

Banyó Péter, cégvezető, grafikai munkák, programozás, rohangászás, agyalás:

bbKiadóként kedvencet választani a könyveink közül kicsit olyan, mintha a saját gyerekeim közül kellene választanom. Most mégis ezt kell tennem, és egy olyan könyvsorozatra esett a választásom, amely talán a legmeghatározóbb volt a kiadó sorsának alakulásában és sok szempontból az első. Ugyan nem ez volt az első könyvünk, de szerzője az első volt, akit mi "fedeztünk fel". A Bogyó és Babóca azóta is a legnépszerűbb sorozatunk, szerzője hosszú idő után az első igazi mesekönyv-szerző (aki folyamatosan publikál és aki a gyerekeknek való írást tekinti fő hivatásának). Hatalmas közönségsikere ellenére (vagy tán éppen azért) a szakma, a kritika méltánytalanul mellőzte, pedig - meggyőződésem - Bartos Erikának komoly szerepe van nem csak a Pagony kiadó sikerében, hanem az egész gyerekkönyvkiadás utóbbi években tapasztalható virágzásában. Az a híd-szerep, amelyet a nagyközönség felé könyvei betöltenek, közvetve más szerzőknek is utat nyitott, aminek köszönhetően jó másfél évtized után a gyerekkönykiadás kezd ismét komolyan vehető részévé válni a szakmának. A sorozat tizenöt része közül a legújabbat, az Évszakos könyvet választottam, nemcsak azért, mert méretével és terjedelmével kilóg a többi közül, hanem mert jól mutatja azt a fejlődést, amin Bogyó és Babóca az elmúlt nyolc év alatt átmentek. Az első rész kedves, de kissé esetlen figurái alaposan átalakultak: miközben megőrizték karakterüket, sokkal kiforrottabbak, jellegzetesebbek lettek. Az első részek enyhén sematikus háttereinek helyét pedig egy gazdagon kidolgozott, minden részletében végiggondolt, sokszínű világ váltotta fel, amelyben Bogyó és Babóca és komoly méretűre nőtt baráti társaságuk élheti át az óvodás korosztály által oly kedvelt kalandjait.

Kovács Eszter, főszerkesztő, korrektor, elő- és utóolvasó, szervezés, levelezés, képben levés, kedves kommunikáció a nehézsorsú alkotókkal, a Pagony arca:

csEgy mackó, két ló

Hogy mi a kedvenc Pagony könyvem? Nem nagyon lehet ennél nehezebbet kérdezni, mindet szeretem, hogy ne szeretném. Egy mackó és két ló mégis a sor elejére kívánkozik...
Boribon - egy régi-régi medve. Boribon, az egyik legelső és legkedvesebb gyerekkori könyvélményem, a legelső Pagony-könyv. Boribon, aki a mai gyerekeknek és a mi gyerekeinknek épp úgy a szíve csücske, ahogy nekünk is az. Ráadásul tartozik hozzá egy Annipanni is, és mindkettejükhöz tartozik egy csodálatos Marék Veronika.
Aztán itt van Csoda és Kósza, akiknél idétlenebb és lököttebb, kedvesebb és érzékenyebb lovakat képzelni sem lehetne. Három kötetnyi remekbe szabott mese, a magyar gyerekirodalom örök gyöngyszemei. Nevetünk, sőt, hangosan röhögünk, ha olvassuk - és micsoda komolyság és életbölcsesség van a sok idétlenkedés mögött. Soha nem felejtjük el, hogy volt egyszer egy csodálatos Czigány Zolink.

Demény Eszter, minden, amiben számok vannak, fordító és szövegkritikus, a realista kereskedő:

mFelnőtt olvasóként regénypárti vagyok. Szeretek fejezetről fejezetre, estéről estére ugyanabban a történetben elmerülni. Alig vártam, hogy a lányom, Dana is élvezze ezt a fajta olvasást, és úgy esett, hogy a Mesék a Tejúton túlról lett az első ilyen könyvünk. Berg Juditnál izgalmakban pedig még a kisebb korosztályoknál sem lehet hiány. Kedvencem az utolsó fejezet, a Fordított ország. Saját gyerekkoromban és saját gyerekeimmel is gyakran játszunk fordított világot, amikor az igen a nem, és a nem az igen, a felveszem a leveszem, a menj innen pedig a gyere ide. Gévai Csilla rajzait családilag imádjuk, bármeddig elböngészgetjük a bumfordikat, számolgatjuk a madarakat, elnézegetjük az aprólékos kereteket, és ellenőrizzük, hogy minden passzol-e a szöveghez. És passzol!

A Rumini pedig azt hiszem, mind a Pagony történetének, mind Berg Judit eddigi írói munkásságának a csúcsa. Az igazi sikertörténet, amikor közönség és szakma teljes egyetértésben ünnepel. Pedig milyen félve vágtunk bele! Szerkesztőként minden könyvet legalább kétszer-háromszor elolvasok, mire megjelenik, és oda jutunk, hogy gyakorló anyukaként levegyem a polcról, és a saját gyerekeimnek felolvassam. És a Rumini még ilyenkor is letehetetlenül izgalmas! Nem is tudom, hogy ki várja jobban az esti olvasásokat, a gyerekek vagy én, újra és újra meg tudok lepődni minden fordulaton. Közben pedig irigykedem Juditra, hogy ennyi fantázia szorult belé, ami nem csak az izgalmas és meglepő történetvezetést jelenti, hanem a helyszínek, az események, az eltalált nevek hihetetlenül gazdag tárházát. Ha író lennék, én is ilyen könyvet szeretnék írni, de kiadó vagyok és olvasó, úgyhogy alig várom a folytatást!

Sárdi Dóri, alapító, tulajdonos, négygyerekes hátteres:

nMivel születésnap, kezdjük a legelején: 10 éve azért lett Pagonyunk, mert az akkor 1 éves fiainknak nem találtunk olyan modern mesekönyvet, amit szívesen a kezükbe adtunk volna. A most 11 éves fiúk érdeklődése sok más dolog mellett a környezetvédelem, fenntartható fejlődés, zöld háztartás, méltányos kereskedelem, vegyszermentes gazdálkodás, energiatakarékosság felé fordult. Ezen a ponton robbant be Gévai Csilla, aki tökéletes érzékenységgel, hatalmas tudással és fergeteges humorral megalkotta azt a könyvet, ami alapja lett gyerekeink környezettudatos nevelésének, amin, talán nem túlzás állítanunk, Földünk jövője is múlhat. Megkerülhetetlen mérföldkő, csakúgy, mint 10 év óta a Pagony a hazai gyerekkönyv-piacon. Kíváncsian várom a folytatást!

Gáspár Máté, alapító-tulajdonos, örök és tökéletes konferansziénk:

f

Cini-cinitől Weöresig

Dünnyögve, gajdolva, mondva,

Cseperedve versek ízén

Nem volt rímre s ritmusra gondja

 

A pagonyos szerkesztőknek

S bár bírták a régi nótát

Nem bírtak magukkal, szólván:

Adjunk ki egy antológját!

 

Nosza magyar költők, talpra,

Aki él, most legjobb művét

Beajánlja a közösbe;

Így kerül szinte egy lapra

 

Mondóka a limerikkel,

Halandzsa a műsvédekkel;

Takács Mari összekente

Pinkdisznós fantáziával.

 

S mert a gyerek nem nézi, hogy

Ősi rege, modern hanta,

Szemhez, fülhöz, szívhez szólva

Kedvence lett a Friss tinta!