Az ötvenes lista (Győri Hanna és Nyulász Péter írásai)

cimkék: #szemle #jó könyv #ismertető #Hanna blog #híradó #ötvenes lista

A múlt heti Népszabadság pénteki számának kulturális melléklete a kortárs magyar gyerekirodalomról szólt. Hogy ez a szám létrejöhetett, az egyrészt rengeteg szervezőmunkának köszönhető, másrészt jelzi, hogy a gyerekirodalom szereplői nem hiába dolgoznak évek óta azon, hogy a jó magyar gyerekkönyvek újra megkülönböztetett figyelmet kapjanak, és a területet önálló entitásként ismerjék el.

A lista úgy állt össze, hogy húsz szakmai szervezet rakta sorba és pontozta az elmúlt tíz év általa kiválasztott legfontosabb könyveit, majd az így összegyűlt több, mint kétszáz könyv pontszámait összeadták és sorrendbe rakták, és az ötvenediknél elvágták a listát. Számított tehát az ismertség, a fontosság, az esztétikai színvonal, és valamennyit nyilván az olvasottság is. A végső lista vegyesen tartalmaz súlyos (Hajnali csillag peremén) és könnyedebb (Petepite), posztmodern eljárásokkal dolgozó (Szuromberek királyfi) és klasszikus fordulatos ifjúsági regényt (Rumini), alkalmazott (miazami) és belemerülésre hívó magasköltészetet (Irijám és Jonibe). Szinte minden könyvre jellemző, hogy nem csak a szöveg, de az illusztráció is megkomponált művészi munka, és így kötetként is jó kézbe venni. Maga a lista a sokféle ajánlás miatt esetleg más sorrendbe hozza azokat a műveket, amelyek valóban az elmúlt tíz év legfontosabbjai. Egyetlen fájó hiány számomra, hogy Mosonyi Alíz nem szerepel rajta. Noha az ő művei leginkább az elmúlt harminc évben jelentek meg, de vitathatatlanul a mese honi megújítója és újfajta szemléletével, kép és szöveg együttesével ihletet adott sok utódjának.
A Pagony klasszikusok sorozat szövegei méltán felkerülhettek volna ebbe a listába, hiszen fontos mesék nagyszerű átírásai. Ha valaki egy normális, nem lebutított Csipkerózsikát keres a boltokban, akkor tudja csak, milyen fontosak ezek a kötetek. Látványosan hiányzik még Marék Veronika neve - és nem csak a díjai és a kora, hatalmas életműve miatt, melynek jelentős része persze nem az elmúlt tíz évben jelent meg, de azért is, mert amennyire megújította a mese nyelvét Mosonyi Alíz, ugyanúgy újító volt nálunk Marék Veronika a kisgyerekeknek szóló egyszerű, nem élesen didaktikus és a szöveggel egyenrangú rajzi világot hozó képeskönyvek terén.

Több olyan szerző van, akinek a népszerűségét mutatja, hogy szinte minden műve felkerült a listára, ilyen Kiss Ottó vagy Lackfi János, de Berg Judit, Nógrádi Gábor és Szíjj Ferenc is több művel szerepel. Hogy aztán A részeg elefánt tényleg megelőzi-e egy ponttal a Kerge Abc-t, azt mindenki eldöntheti, de ez nem is lényeges, a lista és a magazin fő funkciója és értelme ugyanis a tájékoztatás: ami itt van, az mind jöhet, az jó, azt érdemes figyelni. A lapot el lehet tenni, szülinap vagy meghívás előtt utána lapozgatni, megnézhetjük a korosztályos ajánlást (vigyázat, a 3-6 éves, 6-10 éves csoportokban, nyilván van olyan, ami egy négy- vagy nyolc évesnek való, de egy három vagy hatévesnek nem, hiszen ebben a korban még nagyon nagy különbségek vannak a szövegértés szintje között kor szerint és persze egy-egy gyereknél is). A rövidke szövegek leginkább a művek hangulatát igyekeznek érzékeltetni, egy-két tartalmi elemet, aminek nyomán a könyvesboltban vagy a fülszöveg alapján tovább tájékozódhatunk, kideríthetjük, hogy mi (és mikor) való a mi gyerekünknek. A sokféle címlap fotója pedig felvillantja az illusztrációk sokszínűségét, mely alkalmazkodik a különböző hangulatú szövegekhez és a műfajokhoz. Azért egy Takács Mari, Szegedi Katalin vagy Baranyai András borítót messziről felismerünk... Most már akár eme kiadvány alapján is. Ha végigolvassuk a második oldalon szereplő összesítő táblázatot, akkor amúgy is képet kapunk arról, kicsodák írják és rajzolják manapság a jó könyveket, és melyik kiadókra érdemes odafigyelni (természetesen itt csak a magyar szerzők művei szerepelnek, tehát a túlnyomórészt külföldi szerzőket, köztük érdekeseket is kiadó Könyvmoly nem került be a listára). Kirajzolódik az a világ, ami a Hercegnőkön és Thomason túl van, amit a régi népmeseköteteink és Lázár Ervinjeink mellé nyugodtan odatehetünk a polcra.

Reméljük, hogy az újság eléri feladatát: népszerűsít és tájékoztat, hogy a gyerekirodalmat ne lehessen újságírói oldalról kézlegyintéssel elintézni, hogy az úgyis valami vacakság és giccsdömping manapság, és vásárlói oldalról meg afféle hanyagsággal, hogy mindegy mit veszünk, csak ellegyen a gyerek vele. Hiszen ez a magazin nagyon sok embert elér (a Népszabadság példányszáma százezer közelében van), aki egyébként valószínűleg nemigen foglalkozik a gyerekkönyvekkel, így viszont még ha el sem olvassa, nem is rohan a könyvesboltba, mégis megjegyezheti, hogy van olyan, hogy magyar gyerekkönyv, és van belőle jobb meg rosszabb - ezek itt éppen a jobbak volnának. Lehet próbálgatni!

Győri Hanna



Az évtized magyar gyermekkönyve – végeredmény

Fontos fordulópontjához érkezett a "Tíz év ötven gyermekkönyve" akció, melynek keretében húsz szakmai szervezet valamint az olvasóközönség kereste az elmúlt tíz évben megjelent magyar gyermekkönyvek legjobbjait. A szavazások lezárultak, s a szakmai ajánlatok alapján a Friss Tinta! című antológia, a közönség szavazatai szerint Bartos Erika: Anna, Peti és Gergő kötet sorozata; a két lista összesítése alapján pedig Berg Judit: Rumini című könyve végzett az élen.

A "Tíz év ötven gyermekkönyve" egy figyelemfelkeltő akció, mellyel az értéket hordozó magyar gyermekkönyvekre kívánta és kívánja felhívni a figyelmet a Gyermekkönyvszerzők és Illusztrátorok Egyesülete, az Egyszervolt.hu gyermekkulturális honlap szerkesztősége és a Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat szerkesztősége. A figyelemfelkeltés formája ez esetben egy reprezentatív ajánlati lista összeállítása volt. Ebben húsz, a gyermekirodalom és a gyermekkönyvek világában jártas, a gyermekek kulturális nevelése iránt elkötelezett szakmai szervezet, intézmény és szerkesztőség működött együtt. Összesen 210 kötet illetve kötetsorozat került az ajánlati listára, melyről a közönség is kiválaszthatta a maga kedvencét. Ez a teljes kínálat folyamatosan megtekinthető az egyszervolt.hu/gyerekkonyv-szavazas2010 oldalon, s ugyanitt látható a közönségszavazás illetve a szakmai szavazás végeredménye, valamint a kettő összesítésével kialakult "abszolút" lista is.

Elnyerték a tetszést

A szakmai szervezetektől a Friss tinta! gyermekvers antológia kapta a legtöbb ajánlást és a legjobb helyezést. Az egy hónapon át tartó közönségszavazás alapján Bartos Erika: Anna, Peti és Gergő című kötet sorozata a legnépszerűbb, e két lista összesítése alapján pedig Berg Judit: Rumini című könyve végzett az élen. Az akció sikerét jelzi, hogy az interneten húszezer látogató kereste fel az ajánlati listát, és ott 65 000 oldalt tekintettek meg, s a hétvégén lezajlott Gyermekirodalmi Fesztiválon is fokozott szakmai és közönségérdeklődést váltott ki ez az akció. A végeredmény ismeretében tudományos igényű kérdések vetődtek fel a konferencián, melyek elemzéseket, kutatásokat generálnak a közönség pedig örömmel fedezett fel olyan köteteteket, melyeknek híre eleddig méltatlanul háttérbe szorult.

Nem ért véget

Az érdeklődésre tekintettel ez a kezdeményezés folytatódik. A cél továbbra is változatlan: felhívni a figyelmet a reneszánszát élő magyar gyermek és ifjúsági irodalomra, s megmutatni a kereskedelmi dömpingáru, illetve a hagyományosan ismert és méltán tisztelt klasszikusok mellett jelenlévő kínálatot. A szervezők szándéka, hogy a következő években mindig a megelőző esztendőre visszatekintve újra és újra megmutassák az új magyar gyermekkönyv termés legjavát, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy az igényes, kortárs gyermekkönyvek választéknak olykor a híre is alig jut el az érintetthez – szülőhöz, pedagógushoz, s elsősorban a gyermekekhez. A szervezők egyúttal egyfajta ajánlást is szeretnének adni ezzel a gyermekekért felelősséget érző szülőknek, pedagógusoknak: mi az, ami a régi klasszikusok mellől nem hiányozhat az óvoda, az iskola, a gyerekszoba polcairól, avagy amit legalább a könyvtárból érdemes kikölcsönözni.

Az ajánlati lista elkészítésében közreműködő intézmények, szervezetek, szerkesztőségek, ábécérendben:

1. Csodaceruza Szerkesztősége
2. Dörmögő Dömötör szerkesztősége
3. Egyszervolt.hu szerkesztősége
4. Fővárosi Beszédjavító Intézet
5. Gyermekkönyvszerzők és Illusztrátorok Egyesülete
6. HUNRA – Magyar Olvasástársaság
7. IBBY – Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának Magyar Egyesülete
8. Magyar Írószövetség Gyermek- és Ifjúsági Szakosztálya
9. Két Egér Könyvesbolt
10. Kincskereső gyermekirodalmi folyóirat szerkesztősége
11. Könyvtárostanárok Egyesülete
12. KönyvHét folyóirat szerkesztősége
13. Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése
14. Magyar Könyvtárosok Egyesülete Gyermekkönyvtáros Szekció
15. Petőfi Irodalmi Múzeum
16. Pozsonyi Pagony Könyvesbolt
17. Prae.hu - gyerekoldalak szerkesztősége
18. Tanító újság szerkesztősége
19. Tanítók Egyesülete
20. Új Könyvpiac szerkesztősége

Nyulász Péter

Kapcsolódó cikkek