Művészetet a legkisebbeknek!

Fájó hiány van a gyerekkönyvpiacon igényes keménylapos, kicsiknek való lapozókból. Vajon miért csak az Altató jelent meg eddig művészi kivitelben, amikor Zelk Zoltán, Weöres Sándor, de akár Kovács András Ferenc versei is épp annyira élvezhető első "mesék" lennének a kicsiknek? Valamiért a Böngészőkön, két Szutyejeven és pár kísérleten (például a Vuk - egyáltalán nem követhető ennek a korosztálynak) kívül csak Radvány Zsuzsa és hasonló őstehetségtelenek borzalmait lehet kapni, no meg persze a kötelező ismeretterjesztést a traktorokról és a tűzoltókról, de ezek nem igazi mesék. Most a Móra kiadó egy egész csokorra valóval rukkolt elő, különböző illusztrátorok ecsetjéből. Hevenyészett, szubjektív sorrendet állítottunk fel közöttük, tessék választani! Egy biztos: színesítik a palettát, és jórészt jobbak, mint az eddigiek.
tovább...

HONOUR LIST - DICSŐSÉGLISTA - BERG JUDIT NAPLÓJEGYZETE!

Az IBBY (Gyerekkönyvek Nemzetközi Tanácsa - International Board on Books for Young People) minden második évben összeállít egy világlistát. Ennek már a neve is beszédes, bár nem könnyű frappánsan lefordítani: Honour List - vagyis dicsőség lista, nagyra becsültek listája? Esetleg, mint az iskolai tablókon: akikre büszkék vagyunk... Minden ország IBBY szekciója felterjeszthet erre a listára egy-egy szerzőt, illusztrátort, műfordítót. A 2008-as listára összesen 169 alkotó került fel 59 országból. Magyarként Berg Judit (szerző) és Baranyai András (illusztrátor).
tovább...

TÖLTSD A SZOMBATOKAT A PAGONYOKBAN!

Havonta kétszer Mi újság a Pagonyban? címmel indítunk programsorozatot, melynek keretében havonta 2 szombat délelőtt, váltakozó helyszínen (hol a Pozsonyin, hol a Kispagonyban) könyvújdonságokkal ismerkedhetsz meg. Szeptember 20-án, szombaton délelőtt 11-kor a Pozsonyi Pagonyban a Lámpalány mesél, minden hónap utolsó szombatján Pagony Praktikák ÉS szeptember 27-én, szombaton délután 4-kor Varrjunk együtt Cipelő cicát a Kispagonyban!...
tovább...

"hogy pár percre ne legyen olyan rossz"

Finy Petrával, a Lámpalány meséinek szerzőjével beszélgettünk a későnyári kánikulában, nagy pocakokat hurcolva magunkkal. Szó esett az igazi mesékről, gyerek- és felnőttversekről, és a nemsokára kipottyanó kistestvérek körüli kérdésekről, az új témák ihlette készülő művekről.

 


tovább...

Rakjuk ki Rufusz Rafaelt! - kézműves 2.3

Ha már múlt héten jól megismerkedtünk Gyöngyösi Adriennel és elolvastuk a Csipkerózsikát meg a Lámpalányt, akkor most megörvendeztethetjük a gyerekeket egy kis otthoni játékkal. Úgy is itt az ősz, esik az eső. Gyöngyösi Adrienn képeivel játsszunk egy kicsit!
tovább...

BÁTOR KÖNYVEK TÍZ ÉVEN FELÜLIEKNEK

Az előző részben kisebbeknak ajánlottunk tabukat döntögető könyveket, most a tizenéveseknek (és akár a felnőtteknek is) szól a válogatásunk. Szokásunktól eltérően nem egy-egy könyvet, hanem egy-egy nagyobb témát emeltünk ki, melyek ritkán jelennek meg a hol rózsaszín, hol menő, hol kalandos ifjúsági irodalomban, ahol alapszabály, hogy a kalandokból kikerülve senki ne sérüljön valamint elnyerje méltó jutalmát/büntetését. Csak éppen nem a hétfejű sárkánnyal, hanem teszem azt egy trollal vagy a gimi legvadabb srácával/legmenőbb csajával kell megküzdenie. Van élet az álproblémákon is túl, erre szeretnék pár példát írni. További válogatásra pedig ajánljuk a bátor témák kategória böngészését a weboldalon.
tovább...

A LEGJOBB ISKOLÁS KÖNYVEK

Az iskolakezdést a magyar (is) nagyarányú színes mintás füzetvásárlással indítja, és ha hihetek a várost megfojtó óriásplakátoknak, akkor minden elsős táskájában ott lapul egy laptop is. Ehhez képest bagatell kutyafuttában pár könyvet is becsempészni a már olvasni tudó generáció csomagjai közé. Hogy legyen valami kis szórakozás is a hipermarketekben megfáradt vibráló szemeknek, támpontul összegyűjtöttem a tíz (szerintem) legjobb iskolás könyvet.
tovább...

A modern királylány


tovább...

Mindig jó, ha a vége jó? - sztereotípiák 6.

Nincs fontosabb kritériuma egy gyerekkönyvnek, minthogy jó vége legyen. Lehetőleg közben se történjen nagy megrázkódtatás, vagy ha igen, akkor az kaland legyen, ne kényszer, személyiségépítő, és ne -romboló. Én pedig kevés dolgot utálok jobban, mint amikor a szenvedést megdicsőülésnek állítjuk be, pedig tapasztalatom szerint csak simán rossz. Egy jó befejezés néha idegesítően nagy hazugság. Több ezer éves hagyomány kötelez: a szenvedést úgy építi be az (európai) egyén az élettörténetébe, hogy az sikeresen teljesített próbatétellé váljon, melynek során a személyisége kiteljesedett, a világ megbüntettetett. Sőt, annyira szükségünk van rá, hogy megmentsük a megsebzett kis lényt az összeomlástól, hogy azt állítjuk, (extrém) krízishelyzetek nélkül nem is tudnánk mély, hiteles személyiséggé fejlődni.
tovább...