Cim-cim cimbora – Nosztalgiázó

Bálint Ágnes: Gücülke és cimborái

cimkék: #Juli blog #nosztalgia

Sokakkal ellentétben nekem Bálint Ágnes nem a Frakkot jelenti, nem a Mazsolát, nem a Futrinka utcát. Bálint Ágnes nekem Gücülke. És pont ez az a mese, amit senki nem szokott ismerni...

Gücülke egy vörös macska, aki azért szökik el gazdáitól, az adonyi henteséktől, mert bár jó sora van (hogy ne lenne jó sora egy hentes macskájának!), de senki nem játszik vele, senkitől nem kap szeretetet, nincsenek barátai. Útra kel, hogy egy igaz barátra leljen. Így érkezik Szentmihálypusztára, ahol megismerkedik naplopó Naplopó Sündörgővel, akivel első pillantásra összebarátkoznak. Sündörgő az egyik legjobb figura a mesében: mérhetetlenül lusta, mivel arany tüskékkel született, ezért soha nem kellett dolgoznia, és mivel sok szabad ideje és sok pénze volt, rákapott a borivásra. Magyarul egy lusta, pocakos, jólelkű, alkoholista süni lesz a magányos Gücülke legjobb barátja. De nem kell megijedni, ezt az alkohol dolgot nagyon szépen transzformálja a mese. Semmi ijesztő vagy elidegenítő nincs benne, gyerekkoromban ezt ugyanúgy hallgattam, mintha bármilyen más mesei átokról lett volna szó. Márpedig ez átok a javából.

Egy alkalommal, mikor Sündörgő mulatozott, észrevett egy kis ördögöcskét a poharában. Kiöntötte, de mikor újra töltött, megint benne volt. Megmondta neki az ördög, hogy ha megissza őt, egész életében borra fog szomjazni. A süni nyilván elhatározta, hogy nem issza meg, és nyilván mégis megitta. Azóta a kis ördög folyton kaparja a torkát belülről, és csak akkor hagyja abba, mikor bort iszik rá. Szerencsére Gücülke szert tesz egy varázslatos nefelejcses tányérra, amivel feloldozhatná Sündörgőt a varázslat alól, ám szerencsétlenségére a tányért megkaparintja a gyönyörű, de gonosz Nyaraló Nyúl, aki így hatalmába keríti Sündörgőt, és persze visszaél a hatalmával. Itt kezdődnek a bonyodalmak.

Végső soron ez egy szerelmi történet: első látásra megszeretni valakit, akivel nagyon sok gond van, de mégsem tudod nem szeretni, aztán jön a gaz csábító, aki ármánnyal és hazugsággal befurakszik egy jól működő kapcsolatba, de hiába minden rossz akarat, akik összetartoznak, úgyis egymásra fognak megint találni. Áldozatokat kell hozniuk a kapcsolatukért, nem felejthetik el, hogy dolguk van egymással. Van ebben a mesében magány, féltékenység, harc az előítélet ellen. "A vörös macskák mind hamisak."
Nagyon jók a figurák, és a neveik is: Félfülű Nyúl, a gyáva csárdás, Fondor, Sanda, Vérmegissza, a zsivány menyétek, Zuzmó, a kéregmanó. Persze nem hallgathatom el, hogy -sok mesével ellentétben- most már nem ugyanazt a hatást váltotta ki belőlem, mint óvodásként, mikor először hallottam. Vannak vele szemben fenntartásaim a szerkezetét és a dialógusait illetően is. Mégsem tudom megítélni hogy ezek hibák-e, vagy csak az én felnőttes kekeckedéseim. Ha annak idején valaki elkezd nekem jönni a szerkesztettséggel és dialógusokkal, valószínűleg kinevetem, de az is lehet, hogy egyszerűen megsértődöm. Kit érdekelnek ezek a dolgok, mikor izgalmas, fordulatos, szerelmes, barátos, igazi csajos meséről van szó?

Egyébkét csak szólok, hogy Nyaraló Nyúl köztünk járkál, már többször láttuk a testvéremmel.
A könyvből készült egy nagyszerű hangjáték is Alföldi Róbert rendezésében, amit húsvét környékén műsorra fog tűzni a Kossuth Rádió. Aki teheti, hallgassa!

Kapcsolódó cikkek