Don Makarémó, egy kulcslyukon keresztül

Végh György meseregénye Réber László illusztrációival Ulpius-ház Könyvkiadó, 2011.

cimkék: #jó könyv

Gyerekkoromban elhanyagoltam a fogápolást, az orvostól pedig rettegtem. Kamaszkoromig tartott az az érési folyamat, mire beláttam, hogy nagyon is érdemes megtennünk olyan, látszólag felesleges apróságokat, mint például a fogmosás, hogy megóvjuk magunkat ennél sokkal nagyobb kellemetlenségektől. Amikor fájt a fogam, gyakran hallottam, hogy a kihúzás legegyszerűbb módja, ha spárgát kötünk a fájós fogra, a spárga másik végét egy ajtókilincsre, majd valaki hirtelen becsapja az ajtót. A mai napig nem tudom eldönteni, hogy vicceltek velem, ijesztgetni akartak, vagy tényleg szokták ezt így csinálni. - Fekete András ajánlója

Mindenesetre Végh György meséjében újra olvashattam erről.

Segítsetek, hogy végre megtudjam az igazságot! Van, aki már látott ilyen foghúzást?

Nagyszerű, hogy az Ulpius kiadó sorozatban kezdi újra kiadni a szerzőpáros időtálló könyveit. A Képtelen képes ABC után ez a második kötet.

Kicsoda Don Makarémó? Egy barna bundájú, ősz szakállú, furfangos és bölcs játék majmocska, aki ha olyan kedve van, aranyszínűre festi a karácsonyi pontyot, hogy megnyithassa a világ első aranyhalmúzeumát, vagy a nyár derekán korcsolya-bemutatót tart az előszobában, amelynek hűtését 37 vödör citromfagylalt biztosítja, kívülről megtanulja a világ összes süteményreceptjét, hogy letehesse a cukrászvizsgát.

Sziporkázóan humoros jelenetekkel van tele a mese, például, amikor Don Maki (barátai csak így hívják) elkészíti saját „önarcszobrát”, vagy amikor saját mását készíti el, miközben véletlenül a padlószőnyegből is kivág egy darabot. A „Nem könnyű fogócskázni egy fotelben” című részben a szomorkodó Don Makit kérdezgeti barátja, hogy mi baja van. Ilyen mondatok hangzanak el: „Fogadok, hogy nem találod el, mi történt velem!” – „Fogalmam sincs!” – „Fogódzz meg, de találós kérdések megfejtésében sohasem voltam erős!” – „Ha így folytatod, el fognak vinni a diliházba!” stb. Minden mondat után Don Makarémó azt mondja a barátjának, hogy „megint kimondtad, hogy mivel van bajom”. Két-három oldal poén után derül ki, hogy a mondatokban a „fog” szó ismétlődik, és valóban, a majmocska egyik foga esett ki.

Nagyon élvezetesek az abszurd eszmefuttatások is, például, amikor Futyuri, Don Maki „gazdája” három napra elutazni készül, akkor villanyborotvát is visz magával, bár még gyerek és nincs rá szüksége, de hátha pont akkor kezd el nőni a bajusza, és elteszi a kézi borotvát és borotvahabot is, mert mi van, ha pont akkor lesz áramszünet.

Hogy milyen lenne a Don Makarémó által megálmodott Fordított Világnap február 30-án, azt most nem mesélem el. De azt már tudom, hogy mit kérek jövő Karácsonyra. Azt, amit Ő. Egy varázsfilctoll-készletet, amivel ha lerajzolok valamit, az megelevenedik és az enyém lesz. Csak valahogy meg kellene tanulnom rajzolni.

Kapcsolódó cikkek