Történetek a fűszálak közül

Bartos Erikáról, a kicsinyítőművészről

Sokféle meseíró tehetség nyilvánul meg a mai magyar gyermekirodalomban. Vannak különleges stílusművészek, akik a szinte szokványos mesei menetrendet is képesek szavaik, kifejezéseik, az egyedi fogalmazás színei által feledhetetlen olvasmányemlékké tenni. És vannak, akik nem bíznak mindent a nyelv teremtő képességére, viszont annál inkább számítanak a fantázia, valamely utánozhatatlan ötlet teljesítményeként előálló mese „talpraesettségére”. Nyilvánvalóan vannak, akik számára a mese a kreatív nevelés eszköze, szinte konkrét mozdulatokkal segítve a nevelő-szülő munkáját, és vannak mások, akik tartózkodnak a mesének ettől a praktikus alkalmazásától, mert számukra a történetnek elsősorban esztétikai, s így magáért való, alig magyarázható „üzenete” van. Vannak kedvesek és vannak fanyarak, vannak régebbi világok felé kacsintgatók és vannak korunk új hőseit és hősnőit megálmodó szerzők. Vannak, akik nagyszabású történetre vágynak, a bolhából is, úgymond, elefántot csinálnak, ha ez az elefánt elég szórakoztató. És vannak megrögzött kicsinyítők. - Tóth Ákos elemzése
tovább...

Ismered Benedek Eleket?

összefoglaló a mesegyűjtőről

Benedek Elek halálának évfordulója augusztus 17.

Ez alkalomból a Pagonyon a népmesés kötetekből is válogathattok, és persze sok-sok Benedek Elek kötetből.

Hiszen Benedek Elek munkássága olyan hatalmas szövegmennyiséget és földrajzi távokat ölel fel, mint kevés mesemondóé rajta kívül.

Érdekességek, tudnivalók a nagy mesegyűjtőről.


tovább...

Csutak tanító-évei

Mándy Iván: Csutak-tetralógia

Esterházy Péter úgy vall Mándyról, mint az őt a „modern” magyar prózába bevezető Mesterről. „Másodikos vagy harmadikos gimnazista lehettem, amikor J tanár úr kezembe adta Az ördög konyháját. Azt gondolom, uram, ez magának tetszeni fog. Valóban. Én könyvben ilyen összevisszasággal addig még soha nem találkoztam. ő volt az első úgynevezett mai magyar modern, akit olvastam. Tökéletes zűrzavar. Nem tudtam, hol vagyok, mikor, hogy ki beszél, hogy most ezt gondolja csak, vagy már valóság, egyáltalán, történik-e valami itt, vagy hogy is van ez ( …), úgy zuhantam bele abba a könyvbe, mintha mindig ott lettem volna, illetve oda való volnék.” (1) - Vári György elemzése


tovább...

Rend versus megbocsátás

Lakatos István: Dobozváros

Lakatos István Dobozvárosa a 2009-es Aranyvackor pályázaton tűnt fel, és rögtön elvitte a litera.hu különdíját, nem érdemtelenül. A regény a Magvető gondoskodása alatt íródott és jelent meg végül, és olyan is lett: klasszikus és modern. Mert szoktuk hiányolni a kortárs magyar ifjúsági regényt. Ami benne áll a túlnyomóan angolszász trendekben, de nem tucatáru, epigon futószalagtermék. Amiben a kamaszok a saját egzisztenciális problémáikat olyan mélyen és katartikusan élhetik át, mint egy rendes szépirodalmi műben. Amiben ülnek a szavak, azonosulhatunk a szereplőkkel és helyén van a cselekmény, és monumentálisak a díszletek. Hiányérzetünk most elmúlhat, Lakatos István a Dobozvárossal megcsinálta.
tovább...

A birodalom megmentője

Szakács Eszter: Tulipánháború – Mesék Habakuk királyfiról

Milyen olvasó a gyerekolvasó? Ha röviden szeretnénk válaszolni, azt mondhatnánk, hogy egyszerre a legrégibb, legősibb és a legújabb, legnaprakészebb személy. Ő az ugyanis, aki miközben a legújabbat hallja, olvassa, a legrégibbet – a mese átörökített emberi üzenetét, világtapasztalását – érti meg. Azt a legrégibbet, ami persze neki új, meglepő, megismerésre és elsajátításra ingerlő. Ez teszi a mesét nélkülözhetetlenné és fenntartja a megismerés fontos eszközeként ma is. Mert a tudásszerzés mind mediatizáltabb közegében is a legélhetőbb és legközvetlenebb útnak mutatja, mely az ént a világhoz elvezeti. - Tóth Ákos egyetemi oktató, kortárs irodalom- és Tandori-kutató elemzése


tovább...

Karácsony, ollé!

Elfelejtett lények boltja, szerk.: Lovász Andrea, Cerkabella, 2011.

Nehéz antológiáról írni: mert az antológiának már a természete is olyan sokszínű, hogy ritkán sikerül igazán egyenletesen kiválóra, vagy, ha már karácsony, magasfényűre minden darab. A Cerkabella antológiája többségében élvezetes szövegeket gyújt egybe, köztük egy-egy igazán katartikus darabbal. Az Elveszett lények boltja tematikus antológia: vannak benne már megjelent darabok, amelyek témába vágtak, és vannak újak, alkalomra készültek. Az alkalmiságnak semmi negatív hozadéka nincs, hiszen számtalan örökbecsű íródott felkérésre, alkalmilag.
tovább...

Hatvan séta a Mese erdejében

Mesebirodalom. Hatvan év legszebb magyar meséi, Móra, 2010.

Várakozásokkal telve vettem kézbe a Móra Kiadó hatvanadik születésnapjára megjelent antológiát, a Mesebirodalmat. A boltban még csak belelapoztam, de Reich Károly illusztráció és a tartalomjegyzékben szereplő szerzők, művek listája máris ígéretesnek tűnt. (A címlap árnyékolt betűtípusát betudtam múltidézésnek.) A kötet súlya, kiállítása önmagában meggyőző, reprezentatív kiadványt sejtet.
tovább...


tovább...

Autók és kutyák, a tökéletes kombináció (nem csak) fiúknak - Imbusz mester újra alkot

Ha a srácokkal sétálni megyünk, akkor általában két dologra számíthatok: vagy a közlekedési táblákból, vagy a kocsimárkákból fognak vizsgáztatni, esetleg egyszerre mindkettőből. A táblák már úgy-ahogy mennek, de az autókhoz egyszerűen nincs érzékem. Ilyenkor kénytelen vagyok szemlesütve, és sokadszorra beismerni a hiányosságomat. Imbusz mester világában bezzeg mennyivel könnyebb dolgom lenne! Ott csak annyit kéne mondanom: Hát kérlek, fogalmam sincs hogy az milyen autó, a sok szőrtől egyszerűen képtelen vagyok beazonosítani!


Vagy: Meg nem mondom milyen autó, hacsak nem kapok belőle egy kis kóstolót...
tovább...