Jegelt mese

Végh György: A kéményseprő hóember, 2011, Pagony

Mindjárt leesik a hó, ti is érzitek? Hideg szelek fújnak itt a Pagonyban a Duna felől, érzem a hó illatát. Ha pedig felnézünk hazafelé fáradtan az esti lámpák fényében kavargó hópelyhekre, lehet, hogy összeállnak valamivé... egy hóemberré, egy hosszú, egy gömbölyű, egy vidám, egy szigorú hóemberré. De hogy lesz egy hóemberből kéményseprő, és legfőképp: mi végre? Olvassátok el Tóth Ákos irodalomtörténész ajánlóját Végh György csodálatos téli könyvéről, melyet Molnár Jacqueline illusztrációi kísérnek.
tovább...

„Főmedvém, én egyszer eltünök, s akkor mi lesz?”

Tandori Dezső: Medveálom madárszárnyon, Pagony, 2012., ill. Agócs Írisz

Tandori Medvék minden mennyiségben-je számomra alapmű. Alsósként rongyosra olvastam (még szavalni is a "Medvékből" szavaltam, ha épp kellett), és én akkor úgy éreztem, hogy azok a versek gyerekversek. (Madarak és játékmedvék, hát persze, hogy ez csak gyerekeknek szól!) Azóta is sokszor veszem kezembe a kötetet, és mindig az az érzésem, hogy a versek nőnek velem, egyre több oldalukat mutatják meg. Jó érzés hát a Pagony Kiadónál megjelent Medveálom madárszárnyon című kötetben újra, új versekben találkozni ugyanazokkal a játékmedvékkel, akik még mindig ugyanannyira szeretnek (gomb)focizni, rallyt rendezni, nézni a vébét, etetni a verebeket, vagy épp hallgatni a madarak dalát. A medveszekrényben laknak, figyelik a világot, gondolkodnak, beszélgetnek a gazdájukkal. - Kovács Tamás ajánlója
tovább...

Illusztrátornak lenni jó!

Agócs Írisz magáról mesél

Agócs Írisz több, mint tucatnyi mesekönyv illusztrátora, a gyerekek és felnőttek nagy kedvence, a Maszat sorozat képi világának megalkotója. Maszat minden kisgyerekre hasonlít, és mégis igazi egyéniség. Folyton kitalál, megold, megy valahova, játszik, Írisz segítségével életre kelti Hóchócot és a többi játékát. Néha kicsit fél, máskor morcos és csak a hátát mutatja. Írisz pedig Maszat köré egy egész kis világot alkotott, melynek szereplői könyvről-könyvre visszatérnek: a buta zsiráf, a félénk zöld malac, a fontoskodó pingvinek, a csiga, a csipegető madarak, a mentő- és tűzoltóautó, a playmobil figurák. A mintás kabátok és csíkos pulcsik meg harisnyák. A játszótérről és az otthonunkból ismerős mászókák és a bútorok. Sok-sok apróság, amit élvezettel rakosgathatunk, hogy megismerjük Agócs Írisz és Maszat világát.
tovább...

Egy kívülálló pillantása

Gyerekirodalmi szimpózium

A gyerekirodalmi szimpóziumról számos írás megjelent az elmúlt hetekben: nálunk Papp Eszter írt róla, a meseutcán az egyik szervező, Szekeres Nikoletta, Nagy Márta a prae-n és Wittmann Ildikó a Csodaceruzán. Mi nagyon örültünk már annak is, hogy annyian voltak, és hogy sok volt az ismeretlen arc: tehát nem csak egymást megnézni jöttek a szokásos arcok. Egyiküket, Németh Dorkát nemrég ismertem meg az ELTE-n, és nagyon megörültem neki. Így mutatja be magát: "Németh Dorka vagyok, lelkes esztétika szakos hallgató, született pesti, aki rajong az irodalomért." Az ő írását közöljük most a Pagonyon.
tovább...

Világok között Petr Sís-szel

Hamar Nóri cikke

Az illusztrátor és gyerekkönyvíró Petr Síst Csehországban ismertem meg. A kortárs cseh gyerekirodalom kontextusában szerettem meg könyveit, melyekben bűvészmutatványaival, vagyis részletező igényességével és pontosságával vezetett a mindennapok és emlékek labirintusában. Aztán észre kellett vegyem, hogy ő maga is egy kontinenseken átívelő labirintus része: nevét a nagyvilágban Peter Sísnek (vagy Sisnek) írják, műveit szerte a világon díjazzák, művészetét külföldön jobban ismerik, mint szülőhazájában. Több mint húsz gyerekkönyvet rajzolt/festett és írt, több mint ötven másikat illusztrált, és tevékenysége további patchwork foltokat varr a róla alkotott képbe, hisz rockzene tudosítók és animátorok tartják kollégájuknak, s a new yorki metró is szegényebb lenne képzőművészete nélkül.
tovább...

Tengerecki hazaszáll

Tamkó Sirató Károly

Tamkó Sirató Károly a huszadik század magyar avantgárdjának egyik vezető alakja - mint ilyen, persze külföldön nagyobb elismerést szerzett saját korában, mint nálunk. Itthon a gyerekversei miatt ismert, hiszen ki ne tudná eldúdolni a Bőrönd Ödönt, ami azóta békávés hangjelzéssé avanzsált, vagy a Szil, szál szalmaszálat. A Kaláka Tamkó Sirató albuma minden óvodába és kisgyerekfülbe elvitte a költő szürreális képeit és játékos-virtuóz rímeit.
tovább...

Firkálj bátran!

A lányok királykisasszonyokat, a fiúk pedig autókat szeretnek rajzolni, ugye? Állóképeket gyártunk halomszám, amin esetleg később megjelenik valamilyen formában a mozgás is, de mégiscsak olyan, mint egy fotó. Egy elképzelt, vagy kedvelt pillanat kimerevített képe. De mi lenne, ha elkezdenénk játszani a papírral és a ceruzával? Ha mozgásra bírnánk azt, ami valójában nem mozog, ha történettel bíró “kisfilmet” gyártanánk két dimenzióban? Vagy egyszerűen csak belelátnánk olyasmit is a dolgokba, amik előtte nem jelentettek semmit sem? Pacák, véletlenül ejtett foltok, kisgyermekek firkái és összetépkedett papírfecnik elevenedének meg, lenne belőlük valami jelentéssel bíró, egészen más dolog. Hogy miért jó, ha kicsit feszegetjük a hagyományos kereteket?


tovább...

A szabad tér hiánya

Réber László: Korrajz 1971-1974

Réber László Élet és Irodalomban megjelent grafikáiról Győri Blanka elemzését olvashatjátok a nemrég megjelent Korrajz 1971-1974 című könyv kapcsán.

Réber László 25 évesen a hadifogságban kezd karikatúrákat rajzolni. A háború után, a hadifogságból hazatérve a Szabadszáj munkatársa lett, és amikor a lap a szocialista hatalom kiépülésével megszűnt, a Ludas Matyiba kezdett karikatúrákat készíteni. A későbbi összetéveszthetetlen rajzi stílus ezeken a grafikákon még nincs jelen, de már ezek a munkák is a groteszk képi ötleteken alapulnak.


tovább...

Pettson és Findusz

A Pettson és Findusz sorozatról a sorozat egyik szerkesztőjének, Besze Barbarának az írását olvashatjátok.

Nils Holgersson, Harisnyás Pippi, Háztetey Károly, Juharfalvi Emil, a múminok, az Enquist-féle Mina vagy Mú mama… Svédország sok híres mesehőssel büszkélkedhet, és az öreg Pettson és kandúrja, Findusz is ebbe a listába sorolhatók; történeteiket számos nyelven, és szerencsére magyarul is már régóta olvashatjuk.


tovább...