A Carle-könyvek játszva tanítanak

Eric Carle csodálatos világa, és ami mögötte van

Eric Carle a kortárs gyermekirodalom egyik leghíresebb, legelismertebb szerzője. Sikerének titka talán abban is rejlik, hogy minden egyes alkalommal végtelen alázattal, rendkívüli profizmussal, maximális elkötelezettséggel és fegyelemmel áll a munkához. Ahogy egy interjúban elmondta, történeteihez az életben szerzett tapasztalatokból, a gondolataiból és legmélyebb érzéseiből merít ihletet. Eric Carle nem csupán írja és rajzolja a gyerekkönyveket. Az alkotás számára hivatás, egyfajta küldetés, melynek célja, hogy átsegítse a gyermekeket a kisebb-nagyobb kríziseken.

 

Papp Eszter írása két Eric Carle-könyv kapcsán.


tovább...

Fantasztikus négyes

Négykezes négy szerzőről

Janikovszky Éva, Csukás István, Lázár Ervin, Zelk Zoltán. Ha rájuk gondolok, eszembe jut az a koncertvideó, melyen Halász Judit azoknak az édesanyáknak énekel, akik nem is olyan rég még gyerekként daloltak együtt Judit nénivel, csakúgy, mint most az ő gyerekeik. Sok könnybe lábadt, hálás szemű anyuka, ölükben a ringatózó csemetéikkel. Ha ez a négy mesemondó ugyanígy végignézhetne/végignézhetett volna az olvasóin, akárcsak Halász Judit tette azon a koncerten, biztos vagyok benne, hogy rengeteg hálás nagyszülőt, szülőt és kisgyermeket látna/látott volna egy rakáson. Ha tehetnék, ha tehették volna. - A négy szerző műveiről Győri Hanna és Turai Juli nosztalgiázik.
tovább...

Azért kezdtem írni, mert nagyon rosszul rajzoltam

Christine Nöstlingerről

"Frieda történetét nehéz megírni. De Friedának ugyanúgy joga van történetre, mint minden tizenötévesnek. Vennünk kell a fáradságot, hogy megírjuk és elolvassuk a történetét. (...) Az embereket, a figuráimat (nagyapákat, anyákat, apákat, szomszédokat, szóval felnőtteket, akiknek közük van a gyerekekhez, és uborkakirályokat és egyéb szörnyetegeket, és gyerekeket, újra meg újra) megalkotni és hangot adni nekik számomra nem csak mesterségbeli, hanem emberi kihívást is jelent."

Sok könyvről írhatnánk az IBBY Hans Christian Andersen-díjas íróinak kapcsán, mi most egyiküket választottuk: Christine Nöstlinger pályájáról és regényeiről Győri Hanna cikkét olvashatod.


tovább...

Hagyományteremtő hét…

Berg Judit első naplója

"Egy új rovat legelső bejegyzése mindig kényes ügy. Lehet, hogy senki sem így képzelte. Vagy ezentúl senki sem tudja majd nem így képzelni. Ha akarom, ha nem, valamelyest hagyományt teremt, utat tör, ha úttörőnek nem is nevezhető. Követelmények: legyen személyes és közérdekű, szubjektív és tárgyilagos." - Új rovatunkban hétfőnként négy héten át mindig más szerző számol be arról, milyen volt számára a hét, hogyan alakultak az őt a mindennapokhoz és a mesevilághoz kötő szálak. Elsőként Berg Judit írását olvashatjátok, aki a Magyar Mese Ünnepéről éppúgy beszámol, mint lassan befejezett regénye, a Rumini Datolyaparton alakulásáról.

tovább...

Ide nekünk a rémeket!

Beszélgessünk a borzalmakról - I.

Szeretjük az építő meséket. Szeretnénk, ha a könyvek, a filmek fejlesztenék gyermekeink tudását, ízlését, lelki világát. Ha a világról szép, reménykeltő képet alkotnának, ha megtanulnák mi a jó, és mi a rossz. Ez rendben is van. De az valahogy furcsa, hogy teljesen más mércével szűrjük nekik a befogadandó műveket, mint saját magunknak. Sokszor csak a teljesen kiegyensúlyozott, boldog alkotásokra bólintunk rá, vagy a viccesen rendhagyóakra, ám ha lefeküdt a gyerek, akkor gyorsan berakjuk magunknak a horrorfilmet, hogy nézzünk már valami felnőtteset. Magunkat persze nem óvjuk a rémségektől, nem óvjuk a félelemtől, a rossz látványától. A gyereket viszont elzárjuk ezektől, hogy egy habos, kedélyes kis mesevilágban nőjön föl, hátha akkor elhiszi, hogy az élet is ilyen.
tovább...

Találkozásom a Meseterápiával

Egy könyv margójára

Adott egy tudományág, ami valahol ott lebeg a (szabad)bölcsészet, a pszichológia és a spirituális területek között, meglepően erős és vállalható mezőt alkotva. Én szkeptikus természet vagyok, de ahogy telik-múlik az idő, egyre inkább azt veszem észre, hogy közelebb kerülök a spirituális tartalmakhoz, természetesen sosem levetkőzve személyiségem, mások szerint jegyem adta kritikus és racionális hajlamomat. A "Boldizsár Ildikó jelenséget" (ha mondhatok ilyet, már pedig miért is ne) kicsit harcnak, egy legyőzendő feladatnak is fogtam fel magamban, ahol úgy éreztem, elsősorban magamat kell legyőznöm. Ki kell nyitnom a „tarisznyámat”, ki kell nyitnom becsukott ajtóimat, és engedni beáradni rajta az elfeledettet, a meséket...


tovább...

Új olvasó generáció

Digitális tartalmak

Folytatjuk múlt heti cikkünket a digitális olvasásról. Körbenéztünk a külföldi könyvkiadók háza táján, utánajártunk hogy milyen újításokkal kísérlezetnek a piaci szereplők, és kicsit kutakodtunk az interneten is. Szó lesz az e-olvasókról, az interaktív e-könyv alkalmazásokról, megnézzük hogy milyen újfajta olvasmányélményeket kínál az internet, és milyen újdonságok születtek a könyv és más médiumok társításából.
tovább...

Új olvasó generáció

Digitális olvasás pro és kontra

A minap egy nagymama kért tőlem tanácsot. Ajánljak könyveket a legkisebb unokájának. Gyors nem- és koregyeztetés, majd az érdeklődési területek feltérképezése után nekivágtunk a pagony adatbázisának, hogy pónis, hercegnős, de nem túl giccses könyvek után kutassunk. Rögtön adta magát a Zöldség Anna, pónival, királykisasszonnyal, brilliáns nyelvezettel és remek fordulatokkal. Egy gond volt csak, de az elég nagy, az ifjú hölgy egyáltalán nem szeret olvasni.
tovább...

Eszteréknél Stájerországban

Egy olvasónk külföldi élményei

Múlt héten legjobb tudásunk szerint összegyűjtöttük blogolóinkkal más nemzetek ünnep(lés)i szokásait. De valljuk meg, egy aktuális tudósításnál nincs jobb... Elindultam hát a facebookon, és megismerkedtem egy nagyon jó kis női, virtuális csoporttal, akik mind külföldön élnek, és megosztják taapsztalataikat, olykor nehézségeiket, és egyáltalán, kommunikálnak és barátkoznak egymással. Nekik feldobtam, nincs-e kedvük arról írni, hogyan ünneplik új helyükön a karácsonyt? Megérkezett az első iromány a stájerországi szokásokról, Németh Eszteré, akinek gyerekkönyves blogjára is felhívnám ezúton a figyelmeteket.

tovább...