Olvasó bölcsisek? - Bumburiról olvasói szemmel

A múlt hetem felét egy bölcsődében töltöttem. Sok-sok egyéb mellett az is feltűnt valahol a tudatom perifériáján, hogy mennyire szegényes a csoport könyvállománya. Az igazán jó könyvek, az a pár darab, egy magas polcon vannak, védetten, lent egy dobozban és egy kis polc felén pedig alaposan lestrapált, kivétel nélkül a legolcsóbb, Radvány Zsuzsa illusztrálta lapozók, disney-s, Micimackós könyvszerűségek, amelyekben a képek torzak, a szövegek pedig legalábbis furcsák.
tovább...

Mit szeretünk mi a Pagonyban?

Most azok vallanak és mesélnek a Pagonyról, akik nap mint nap idejük nagy részét töltik a boltban vagy éppen az irodában, a számítógépek mögött. Elmondják, számukra mit jelent a Pagony. És mit jelent az, hogy nagyra tartjuk a kicsiket...
tovább...

Még ma is élnek, ha meg nem haltak

A népmesék napjainkban

Aktuálisak ma a népmesék? 2010-ben is érdekesek a gyerekeknek? Nem csak valami ízes, falusi nosztalgia miatt olvassuk nekik? Ó, dehogy! Egyszerűen nem tudnak kimenni a divatból, hiába sorakozik fel a másik oldalon a szupervicces, szuperizgalmas, szuperharmónikus, modern konkurencia. Valamit nagyon tudnak a népmesék, pedig hányszor hallotta őket az újabb és újabb generáció!


tovább...

Tévézzen a gyerek?

Tévé vagy olvasás?

Manapság, ha azt halljuk, hogy "tévézős gyerek", rögtön megjelenik előttünk egy csipszet zabáló, Shongokut bámuló, bárgyú tekintetű kis szörny, az értelmiségi szülő rémálma. Ilyenkor kirántjuk pedagógiai, irodalmi kardunkat, és elkezdünk beszélni arról, hogy agresszióra nevel az a fránya média, arról, hogy egy fejlődő elme nem tudja olyan gyorsan és olyan mértékben földolgozni a képeket, ahogy azok elérkeznek hozzá, és arról, hogy milyen bensőségességet tud teremteni a közös otthoni meseolvasás.


tovább...

Multikulturális Hamupipőke

Honnan ered és hová tart Hamupipőke

A Hófehérke-átdolgozások után most kicsit elnézünk Hamupipőke háza tájára is, ezúttal viszont nem a kortárs átiratokra koncentrálunk, sokkal inkább visszafelé tekintünk. Bemutatjuk az eredeti(nek vélt) Hamupipőkét, és megnézzük milyen formában bukkant fel a története a világ különböző pontjain. Észak-afrikai, ázsiai és észak-amerikai Hamupipőkékből csemegéztünk, de a felhozatal ennél még sokkal bővebb.
tovább...

Születésnapi űrtúra - Jeli Viktória, Tasnádi István: Rozi az égen

"Ez a legrosszabb napom!!! – zokogta Rozi az ágya fölött lógó plakátsüni képébe. – A legeslegrosszabb!!! Engem senki nem szeret, és mindig ezt csinálják! MINDIG!" – Ez a kezdés rögtön magával ragad, mikor kinyitjuk a könyvet. Semmi tente-tente, hanem durr bele a közepébe. Izgalmas alaphelyzet, és mivel ezek a kezdőmondatok, itt még nem lehet tudni, hogy csak egy kislány hisztijéről van szó, vagy valami tragikus felismerésről. Bár – teszem hozzá – a hisztit sem szabad elbagatellizálni. (Turai Juli cikke)
tovább...

Könyvhét 2010 – Pagony módra (a szerkesztő jegyzetei)

Hadd büszkélkedjünk egy kicsit: soha ennyi könyvünk nem jelent még meg Könyvhétre! Hét új könyvünk van, s ha hozzászámoljuk a szintén nem túl régen megjelent könyvfesztiváliakat is, bizton állíthatjuk: ilyen évünk nem volt még.

Lássuk akkor sorban, mik is ezek...
tovább...

"A három barát" - Isten, Allah, Jahve

Pár napja megtudtam egy négyévestől, hogy régen a vulkánokat istenként tisztelték, és azért, hogy ne törjenek ki, ajándékokat vittek nekik az emberek. Kérdezte, hogy mi erről a véleményem. Rögtön rávágtam, hogy ez butaság, a vulkánok nem istenek. Aztán gyorsan megpróbáltam kozmetikázni a túlontúl határozott véleményemet: Illetve, persze nem voltak azok buták, akik így gondolták... csak mi már tudjuk, hogy nem így van... illetve azt hisszük, hogy nem így van... illetve.... Mit mondjunk egy gyereknek hitbeli, vallási kérdésekről, ha meg akarjuk neki hagyni az őt megillető gondolati szabadságot, de segíteni is akarunk, hogy eligazodjon a dolgok között?

Ez a könyv mondjuk idősebbeknek íródott (kb 9-14 éveseknek), de elleshetünk belőle taktikákat arra az esetre is, ha egy kisebb kérdezne.
tovább...

Kávé mellé - Egy pályázat margójára

A VI. Gyermekirodalmi Fesztivál és Vásár keretében az E-on támogatásával meseíró pályázatot írtak ki a szervezők, méghozzá tekintélyes díjazással. A téma: szegénység és kirekesztettség. Nagy adóssága ez a kortárs gyerek- (és nem csak a gyerek)irodalomnak, hiszen sporadikus kivételektől eltekintve a társadalom margóján élő milliók kevéssé reprezentáltak irodalmunkban. A gyerekirodalom meg aztán még inkább húzódozik az úgynevezett problémás témáktól, deviáns magatartások és traumatikus élethelyzetek színre vitelétől. Kevéssé magyarázza ezt a kiadók és az olvasók rugalmatlansága, hiszen születnek bőven olyan művek, melyek nem tartanak számot nagy népszerűségre (aztán esetleg mégis befutnak).
tovább...