Ezentúl lesz banán! – Beülünk az időgépbe, irány ’89!

Magyarország, nyolcvanas évek vége. A szocializmus repedező felszíne alól a szabadság édes levegője áramlik; amelyben még az NSZK is „Amerika”, de az iskolapadban már egész mondatokat húznak ki a történelem lapjairól, és amely az emberek lelkét elszántsággal, cselekvéssel tölti fel.

 

A rendszerváltás már történelem, de nem olyan, mint 1848 vagy a II. világháború. Velünk él, és máig érezteti hatását, legfiatalabb emlékezői pedig még csak a harmincas éveiket tapossák. Idén 30 éve, hogy három szimbolikus esemény együttállása – a Magyar Köztársaság kikiáltása, Nagy Imre újratemetése és Kádár János halála – végérvényesen belegravírozta 1989-et a történelembe.

Az évforduló előtt tiszteleg a Tilos az Á rendhagyó és talán nem túlzás azt mondani, hiánypótló antológiakötetével. Az Ezentúl lesz banán! lapjain 15 kortárs szerző novelláit olvashatjuk, akik 15-féle különböző hangon mesélnek, sztoriznak, emlékeznek meg a múló rendszer végnapjainak abszurd valóságáról és a reményteli új korszak kezdetéről a nyolcvanas évek végének egy-egy kimerevített pillanatában.

Legyen az egy balatoni nyaralás a vállalati üdülőben, az „endékás” lánnyal eltöltött nyaralások, az óvodaudvaron elásott játékfigurák vagy a lengyel piac, a novellák hősei számára ezek az élmények éppúgy a rendszerváltás sorfordító élményei közé tartoznak, mint a felszín alatt búvópatakként csordogáló, bizonyos pillanatokban forrongva a felszínre törő történelem.

A kötet indulódarabjában, Lackfi János Kémregény a pincében című mágikus realista elbeszélésében szó szerint a felszín alá hatolunk: a történet kamasz hőse a nagyapja pincéjében egy titokzatos kémszervezet búvóhelyére bukkan, ahol nemcsak a meggyfáról meglesett szomszéd lány várja, hanem a világ sorsát befolyásoló megbízatás is.

Két egymást követő műnek is a Balaton adja a keretét. Vörös István Péntek Boldizsár disszidálni készül című novellája fanyar humorral meséli el a szemérmes fiú női testtel való véletlen találkozásait a vállalati üdülőben. Míg Kiss Noémi prózája, a Papucsok a nyolcvanas évek néhány sűrített pillanatából rajzolja fel a furcsa szokásaikkal, különös öltözködésükkel, viselkedésükkel egzotikumnak számító NDK-s emberek portréját.

Német közeget választott Mészöly Ágnes is novellája díszletéül. A Berlin-München-Budapest-tengelyben a Münchenben dolgozó Csilla megunva Herr Helm lealacsonyító megjegyzéseit és a kelet-európaiakkal szemben támasztott előítéleteit, elmenekül munkaadójától. Miközben fizetésével a zsebében este a pályaudvar felé tart, egy kocsmába betérve történelmi pillanatnak lesz szemtanúja. Az utazás a témája Gerőcs Péter Elgurult a tízforintos című történetének, a novella rövidsége ellenére finom árnyalatokkal, néhány jelentőségteljes gesztussal képes érzékeltetni a Bécsbe utazó család mikrodrámáját.

Laboda Kornél Amerika című novellája mondhatni a lélek utazásáról szól. A történet elbeszélője már egészen kicsi korától kezdve érzi, hogy ő más, mint a többiek, többre hivatott. Később ez az érzés összekapcsolódik a nyugati filmek hatására egyértelművé és artikulálhatóvá váló abszurd vággyal: minden porcikájában amerikaivá szeretne válni.

Baranyai (b) András illusztrációi

A kötet legtöbb szövegére jellemző, hogy a nagy események csupán háttérzajként hallatszanak ki a mindennapok morajlásából. Gévai Csilla Komolyan mondom című novellájában elbeszélő és családja a Parlament karácsonyi műsorára menet a taxis beszámolójából tudja meg a nagy hírt, mi is történt a romániai forradalom ikonikus záró epizódjában. Bendl Vera Apám, én és a rendszerváltás és Győri Hanna Tilos Nyersrezső című írásaiban pedig az izgága, nyüzsgő, fészkelődő gyerek szemszögén keresztül láthatunk rá, vagy jobban mondva, „unatkozhatjuk” végig a történelemfordító eseményeket.

A novellák egy másik csoportja hangulatában igyekszik megragadni a nyolcvanas évek végi Magyarországot; gesztusokkal, hanglejtéssel, a mindennapokban megjelenő apró, mégis jelentőségteljes mozzanatokkal. Karafiáth Orsolya Foszlás című elbeszélése töredékes darabokból építi fel egy család két generációjának teljesen eltérő gondolkodásmódját és hozzáállását a rendszerváltás lehetséges társadalmi hatásaihoz, Molnár T. Eszter Morze című művében pedig egy család csendes drámájába nyerünk bepillantást.

A kötetben közvetlenül egyetlen novella dolgozza fel a romániai forradalom eseményeit, de ez talán a legerősebb, leginkább lélekbe markoló darab. Mán-Várhegyi Réka Egy lista néhány eleme című novellája az erdélyi család pokoljárását követi végig, akiknek egy szerencsétlen pillanatban elkapott és a sajtóban is megjelent kép miatt kell menekülniük Ceausescu kegyetlen diktatúrájának utolsó véres felvonásából.

Az utolsó blokk tere az iskola, témája pedig a lázadás a bürokratikus rendszer ellen. Magyari Péter Sztrájk című írásában a folyosófelügyelet szigorú és felelősségteljes intézményével találkozhatunk, amely épp annyira abszurd, mint maga a Kádár-korszak. Az ügyeletes folyosófelügyelő csapat sztrájkot szervez, amit a „hatalom” nem néz jó szemmel, a kiosztott igazgatói intők láttán azonban érkezik a segítség: a szülők nem hagyják annyiban a dolgot. Kiss Judit Ágnes A lánchídi csata című novellája a szabadság igenlésének története, egy fiút és anyját a tüntetésen beviszik a rendőrök, ez pedig mindkettőjüket komoly próbatétel elé állítja.

Szabó Borbála Cecman és a többpártrendszer című műve témájában túlmutat a Kádár-korszakon, így tökéletes záróakkordja a kötetnek; a történet szerint az osztály eminens tanulójának kipécézése odáig fajul, hogy pártok szerveződnek az osztályban: egyik oldalon a fiún gúnyolódókkal, a másikon a védelmére alakult csoportosulással. Ám hamarosan egy új párt is feltűnik a porondon, és merész, új programmal áll elő.

Az Ezentúl lesz banán! végig lebilincselő izgalmakat és valódi időutazást kínál. Nincs két egyforma történet, ahogy nincs két egyforma rendszerváltás sem. A novellák alapélménye a személyesség, a jelenlét, a történelem megélésének „itt és most” élménye. A kötet mindazok számára is hozzáférhetővé és átélhetővé teszi a korszakot, akik közvetlenül nem tapasztalhatták a Kádár-korszak, vagyis a szüleik, nagyszüleik valóságát. A novellák hőseivel együtt nézhetnek bele a magyar történelem „rendszerváltás” című fejezetébe.

Rendeld meg itt!



Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek