Fenyő D. György kedvenc gyerekkönyvei

A Magyartanárok Egyesületének alelnöke, a Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium vezető magyartanára. Régi pagonyosok (azóta bizonyára nagy gimnazisták) emlékezhetnek a Pagonyban tartott legendás mesemondó, versolvasó-versíró és főként az egyszerűen Könyvolvasónak keresztelt "alternatív irodalmi" szakköreire, klubjaira.

  • Janusz Korczak: I. Matykó király

    Mindig nagyon szerettem volna, ha az életet jól, igazságosan, méltányosan és barátságosan lehet berendezni. Ez a könyv erről a próbálkozásról szólt nekem.

  • Bodó Béla: Brumi az iskolában

    Én voltam Brumi, néha még így is szólítottak. Szerettem a barátaimat, és részben a barátságról szól a könyvsorozat.

  • Móra Ferenc: Rab ember fiai - Dióbél királyfi

    Minden érdekelt, ami történelem, főleg a magyar történelem. Volt egy nyár, amikor - tíz évesen - egymás után hatszor elolvastam.

  • Tüneményes Ferdinánd

    Már csak arra emlékszem, hogy nagyon szerettem, meg volt benne egy versike: "Konflison az utcát rója / Ferinánd úr s felvonója."

  • Jules Verne: A tizenöt éves kapitány

    Borzongtam, amikor olvastam, és persze fel akartam szabadítani a rabszolgákat. Azt hiszem, ez nevelt arra a gondolatra, hogy minden ember egyenlő.

  • Lázár Ervin: A kisfiú meg az oroszlánok

    Örültem, hogy sikerült kiszabadítani az oroszlánt. Azt is tudom, hogy volt egy nagy kőkerítés, és mindig amögé képzeltem a házat. Még felnőttként sem néztem meg soha, hogyan folytatódik az utca a kőkerítés után. Hadd maradjon meg titoknak.

  • Erich Kästner: Az emberke

    Vonzott a világa, a cirkusz, és szurkoltam, hogy sikerüljön kiszabadulnia az emberkének az emberrablók fogságából.

  • Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - díszkiadás

    Erről nehéz beszélni, mert nagyon sokat, szinte mindent jelentett: hazaszeretetet, barátságot, Budapestet, önfeláldozást, hősiességet, szépséget, és az iskolát is, mert nagyon szerettem iskolába járni.

  • Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös

    Igazi törökellenes voltam, meg igazi kuruc, aztán igazi honvéd, és így tovább. A történelem mindig mint cselekvés érdekelt.

  • Grätzer József: Új Sicc

    Annyi minden volt benne, képrejtvények, számolások, rigmusok, fejtörők... egyszerűen kimeríthetetlen volt.