Héber imák gyerekeknek

Interjúnk Verő Bán Lindával

cimkék: #interjú #jó könyv

Verő Bán Linda Zsidongó-sorozata azoknak a zsidó identitású családoknak szól, akik szeretnék a gyerekeiket megismertetni a zsidó vallás alapjaival. Játékos, tanító könyveiben a zsidó ünnepeket, dalokat, a zsidó identitást és családtörténetet ismerjük meg. Legújabb könyvében héber nyelvű imákat olvashatnak kicsik és nagyok. A szerzővel beszélgettünk a könyvekről, zsidó hagyományról, a mai zsidó közösségről az őszi ünnepek kapcsán.

Az eddigi kötetekhez képest új könyvedben, a Helló Isten!-ben a zsidó vallás hangsúlyosabb, mint az identitáskeresés. A könyv lapjain héber imákat olvashatunk. Más a közönsége ennek a könyvednek, mint a korábbiaknak?

Egyáltalán nem. A célközönségem elsősorban azok a kisgyermekes családok, akik érdeklődnek a zsidó hagyományok iránt, zsidó identitásukat keresik, építik, ismereteiket bővítik. Úgy gondolom, ebbe beletartoznak az imák is, hiszen a zsidóság – sok egyéb között – vallás is. A Helló Isten! azért nagyon egyedi, mert egy imakönyv, egy foglalkoztató füzet és egy napló keveréke. Olyan hétköznapi szituációkra és érzésekre épül, melyekkel minden gyerek találkozik – vallási háttértől függetlenül. Istent mint egy láthatatlan jóbarátot mutatom be a gyerekeknek, akihez bármikor beszélhetnek, ha szükségét érzi. Akár jó, akár rossz dolog történik velük. Természetesen van bennem tanító szándék: ne csak akkor beszéljünk hozzá, ha kérünk valamit! Köszönjük meg, amink van, vagy ha jó dolog történik velünk. Világi értékekre tanítom a gyerekeket vallási keretek között. Én minden olyan szülőnek, nagyszülőnek ajánlom a könyveimet, akit érdekel a zsidóság, és szeretné megismertetni gyermekével, unokájával is.

Mik azok az őszi ünnepek?

Az őszi ünnepekhez tartozik Ros hásáná, az újév. Most köszöntöttük az 5773. esztendőt. Tíz nappal köszönt be Jom kipur, az engesztelés napja.
Ezután következik Szukot, a sátoros ünnep, melynek az utolsó napján van Szimchát Torá, a Tóra ünnepe. A sátor díszítése, és a Szimchát Torá mindig nagy népszerűségnek örvend a gyerekek körében.

Hogy éred el, hogy a gyerekekkel a bonyolult, idegen nyelvű imák tanulása játékos legyen?

Minden témával el lehet érni, hogy a gyerek érdeklődését felkeltse. Csak játékosan, kreatívan kell bemutatni. Fel kell hívni rá a figyelmet, hogy az adott téma valójában már jelen van az életében, csak nem figyelt fel rá. A hit is ilyen. Amikor valamit szeretnénk és azt mondjuk: bárcsak megtörténne .... Mit csinalunk? Kit szólítunk meg? Valakit, akiről úgy gondoljuk, meghallgat és segít nekünk. Ez már egész kisgyerek korban jelen van a gyerekek életében, függetlenül a vallási neveléstől. Az imák szövegei csak keretet adnak ezeknek a gondolatainknak. Én erre az elvre építettem fel aHelló Isten! könyvet. Ezért nem szükséges a megértéséhez vallásos neveltetés. Ugyankkor fontosnak találtam, hogy helyet adjak a könyvben a gyerekek véleményének, érzéseinek, kapcsolódva az ősi szavakhoz. Így született az interaktív imakönyv ötlete. 
A héber imákat amúgy legtöbbször dalok formájában tanulják meg a gyerekek, vagy konkrét szertartáshoz kapcsolódva.

Az egyik legnagyobb, de legalábbis legélőbb zsidő közösséget vezetitek a férjeddel. Kik jönnek hozzátok?

A Frankel Zsinagógába (www.frankel.hu)  sokan járnak, és mindenkinek megvan a maga kis zsidósághoz fűződő története. Közösségünk tagjai között van 90 éves bácsi, akik a háború előtt otthon még jiddisül beszéltek. A nemzetközi szinten is egyedi tehetségű kántorunk, Nógrádi Gergő, gyerekkönyv-író és opera énekes. Férjem, Verő Tamás, bizonyos értelemben már tizenéves kora építi a közösséget, hiszen sok olyan fiatal jár hozzánk, akiket még a kilencvenes években ismert meg Szarvason és az ifjúsági szervezetekben.
Különösen nagy hangsúlyt  fektetünk arra, hogy a kisgyerekes családok jól érezzék magunkat nálunk. Talmud tóra programunkon a gyerekek megismerkednek a zsidó ünnepekkel, szokásokkal, héber dalokkal, bibliai mesékkel. Egyre népszerűbb a péntek esti szombatköszöntő foglalkozásunk is, melyet az Istentisztelet ideje alatt tartunk a gyerekeknek.

Akik a zsinagógában jelen vannak, azoknak mennyire van jelen a  hétköznapjaiban is a zsidó vallás?

Nagyon változó. Vannak, akik nálunk ismerkednek a zsidó hagyományokkal, és azért jönnek el hozzánk, hogy a gyakorlatban lássák, megtanulják őket. Vannak, akik jártasak a zsidóságban, és fontos számukra a zsidó közösséghez való tartozás. Vannak, akiket csak a kulturális programok érdekelnek. És persze vannak, akik imádkozni jönnek a zsinagógába. Én hiszem, hogy a zsidóság egy életmódot, egy világszemléletet is jelent.

A gyerekek fogékonyabbak erre vagy a szüleik?

Inkább úgy fogalmaznék, hogy a szülők a gyerekeiken keresztül válnak nyitottá a zsidóság iránt. Rajtuk keresztül, velük együtt igyekeznek bepótolni azokat a hiányosságokat, amiket ők nem kaptak meg gyerekként. A Mit jelent zsidónak lenni? című könyvem például formailag gyerekkönyv, de a szülőknek szól. Sok szülőnek komoly problémát jelent a zsidóságról beszélni gyermekével, mert nem igazán tudja, mit mondjon, hogyan mondja. Ugyanilyen gondot jelent Istenről beszélgetni, mert maguk a felnőttek sem tudják mindig eldönteni, miben is hisznek, vagy éppen nem hisznek. A Helló Isten! nagyon lazán, könnyen érthetően közelíti meg a témát. Erre leginkább a szülőknek van szükségük, mivel a gyerekek élénk fantáziavilága számára egyáltalán nem olyan nehezen elképzelhető, hogy létezik egy Isten, aki teremtette a világot. A gyerekekben van egy természetes kíváncsiság a téma iránt. Tapasztalataim szerint ez részben abból is adódik, hogy megérzik a felnőttek bizonytalanságát a témával kapcsolatban, amitől egyből érdekelni kezdi őket. Hol van Isten? Hogy néz ki? Hallja, amit mondunk?
Szerintem mint mindig, itt is az őszinteség legjobb választás. Nyugodtan meg lehet mondani, hogy Isten léte a hiten alapszik. Van aki hisz benne, és van, aki nem.

Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek