10 ok, amiért pofon vág ez könyv

Kamaszkritika A kék kabátos lányról

Ránézésre egy ártatlan, kedves regény A kék kabátos lány, de valójában kegyetlenül őszinte, annyira, hogy az már fáj. Miközben olvasod, észre sem veszed, de újra és újra megüt, újra és újra fejbe vág, kinevet, kigúnyol. Tükröt tart eléd, és megmutatja: nézd meg, ilyen is vagy valójában! A földre lök, aztán felemel, és egyszer csak megint lent találod magadat. Hullámvasútba ültet, elhiteti, hogy túl élheted, utána pedig zuhanórepülésbe kezd veled. Simogat, aztán az arcodba csíp. A testedet meg-, a figyelmedet pedig leköti, majd betesz egy fiókba, ahová valójában tartozol. Az emberek közé, a múltba, a valóságba. De mégis hogyan képes egy élettelen tárgy, csupán a tartalmával bántani?
tovább...

Az egyetlen út a bátorság

Ajánló A Kék kabátos lányról

Mit tesz egy kamaszlány, amikor ráébred, hogy a világ megőrült, és nem változtathat rajta? Mit lehet csinálni, amikor már reménykedni sem vagyunk képesek, de túl kell élni?
Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszeget Monica Hesse A kék kabátos lány című regénye, melynek főhőse bár rossz korban és helyen él, megpróbál küzdeni, ám szembesülnie kell a ténnyel, hogy van, amit nem tud legyőzni.
tovább...

„amikor túl kell látnunk önmagunkon”

Interjú Monica Hessével

“Egy olyan törté­netet szerettem volna elmondani, ami egy kis személyes árulásból indul ki ennek a nagy történelmi eseménynek az árnyékában. A másodperc töredéke alatt hozott döntéseinket akartam ábrázolni, amik vagy nagy bátorságról tanúskodnak, vagy a gyávaság példái lesznek. Azt akartam bemutatni, hogyan lehetünk mindannyian hősök és bűnösök egyszerre.” Exkluzív interjú A kék kabátos lány szerzőjével, Monica Hessével
tovább...

Az író, mintha egy vulkán tetején akarna palacsintát sütögetni

Kamaszkritika A kék kabátos lányról

A kék kabátos lány főhőse, Hanneke kalandja 1943 januárjában játszódik Amszterdamban. Biciklin járja a várost a feketepiacon élelem és ruha után kutatva a családjának. Hanneke talpraesett, és a borzalmas körülmények ellenére sikerül egy kiegyensúlyozott életet biztosítani a családjának és magának. A háború borzalmai már régen elérték Amszterdamot. Hanneke is elvesztette a szerelmét, aminek a története éppen olyan izgalmasan és fokozatosan bontakozik ki a regényben, mint a hajsza, egy eltűnt zsidó kislány után. Egy nap egy idős néni beavatja egy titokba, Hanneke előtt pedig akaratlanul is kibontakozik a valóság borzalma, ami körülveszi őt. Hanneke élete ettől a naptól teljesen megváltozik. Lassan sodródik bele az ellenállás szövetébe, hogy aztán közösen küzdjön zsidó és nem zsidó fiatalokkal a náci rezsim ellen.
tovább...

Jacqueline és Anne

Jacqueline Van Maarsen: Barátnőm, Anne Frank

Nagyon furcsa ez a könyv, mert bár nem mondanám, hogy irodalmilag különösebben értékes lenne, mégis igényes mű. Csakhogy nem író írta, hanem egy könyvkötő, ráadásul olyan, aki nem is rendelkezik semmilyen írói ambícióval. Ez a könyvkötő azért ragadott mégis tollat, mert gyerekkorában a legjobb barátnője Anne Frank volt.
tovább...

Pontosan pöttyös

Különféle Pöttyösökről, három könyv kapcsán

A pöttyös könyvekről úgy tartják, kiskamasz lányoknak szóló érzelmes, néha építő mondanivalóval is kiegészülő hétköznapi történetek. Gyakran hallottam már, hogy a Pöttyös sorozat a fiatal lányok ponyvája. Lányoknak szól, persze, hogy érzelmes, és átlagemberek problémáival foglalkozik, persze, hogy hétköznapiak a történetek. Fiataloknak szól, persze, hogy egyszerű a könyvek nyelvezete. Ez jól is van így. Mégis szeretném árnyalni a képet. – Turai Juli három Pöttyös könyvet olvasott újra, hogy utánajárjon, milyen is ez a könyvsorozat.
tovább...

Mondani a mondhatatlant

Ifjúsági regények a zsidóüldözésről

Hogyan lehet a holocaustról, a zsidóüldözésről beszélni gyerekeknek, fiataloknak? Nyilván muszáj, mert fontos, hogy tudjanak róla, hogy a helyén kezeljék az eseményeket, akármilyen módon voltak benne érintettek a felmenői (mert valamilyen módon biztos, hogy azok voltak). Másfelől mégis nagyon nehéz, egyrészt a személyes érintettség miatt, másrészt a dolog felfoghatatlan kegyetlensége miatt: nem biztos, hogy jó, ha a gyerek fenyegetve érzi magát, illetve ha a hordozott bűnnel vagy a csöndes cinkosság tudatával kell együtt élnie. Mégis muszáj beszélni róla, csak így lehet földolgozni ezeket a nagy, kollektív traumákat. A kibeszélésnek, a földolgozásnak fontos terepe az irodalom. Történetekbe transzformálva a borzalom is befogadhatóbbá válik: egyszerre távolít el és hoz közel az eseményekhez. Nem kell okoskodni, nem kell sajnálkozni, csak el kell olvasni, és hagyni, hogy hasson.


tovább...

A csíkos pizsamás fiú

Bruno kilenc éves német kisfiú. Apu munkája miatt el kell költöznie az egész családnak Berlinből, ahol eddig éltek egy szép nagy házban. Brunonak így el kell hagynia barátait, megszokott környezetét. Sok történet indul ehhez hasonló szituációval. Csakhogy itt kicsit más a helyzet: 1942-ben járunk, és apu munkája nem más, mint az auschwitzi haláltábor vezetése.


tovább...