Így társasozik Berg Judit és Kemény Zsófi

Tarts velük, less el ötleteket az írónőktől!

cimkék: #szemle #Berg Judit #8-12 #társasjáték

Mindenki szeret társasozni, még az írók is. Most arra voltunk kváncsiak, mivel-kivel játszik legszívesebben Berg Judit és Kemény Zsófi. Olvassátok el és esetleg ti is próbáljátok ki kedvenc társasjátékaikat, például a Catan telepeseit!

- Szeretsz-e társasozni?

Berg Judit: - Nem mindig és nem mindent, de időnként nagyon jó tud lenni egy kiadós társasozás!
A barátainkkal inkább beszélgetni, sütögetni, borozgatni szoktunk, bár vannak olyan barátaim, akikkel időnként társasozunk is, de ezek ritka alkalmak. Leginkább a gyerekeimmel szoktam társasjátékozni, ilyenkor néha betársul a tágabb család is: anyukám vagy a testvéreim is. Főleg olyan játékot játszunk, amit a gyerekek szeretnének. A három legnagyobb kedvenc a Bang, a Dixit és a Carcassone. A férjemet leginkább kártyajátékokba lehet bevonni, szerencsére most, hogy a gyerekek már nagyobbak, nem csak Fekete Péterezni tudunk. A nagylányom kedvence a Beugró, de ezt inkább az ő barátaival szoktuk játszani.


- Melyik volt gyerekkorodban a kedvenc társasjátékod és a melyiket szereted/ismered a mai társasok közül?


Berg Judit: - Gyerekkoromban volt egy gyilkosos-nyomozós játék, illetve egy tengeri hajós-navigációs játék, ezeket nagyon élveztem, de a tesóimmal gyakran játszottunk saját készítésű társasokkal is, illetve sokat malmoztunk és kártyáztunk, főleg a Rikikit és a Snapszert szerettük. Amikor a Ruminiből készült társasjáték, szintén nagyon élveztem, mert ott az érem másik oldalát ismertem meg: szabályokat, lehetőségeket találtunk ki, és rengeteg tesztjátékot játszottunk, mire kialakult a játék mostani, végleges formája. Szívesen játszom Tabut vagy Activity-t is, és régi vágyam, hogy végre kipróbáljam a Scrabblet. Ez eddig mindig kimaradt, pedig évek óta próbálom meghívatni magam valamelyik barátomhoz egy Scrabble-partira.

- Milyen típusú játékot szeretsz leginkább?

Berg Judit: - Nagyon szeretem a logikai játékokat (efféléből van itthon jó néhány, több egyedül is játszható darab), vagy a logikát igénylő társasokat (pl. a Quoridor vagy a Pylos), de jól tudom érezni magamat minden olyan helyzetben, ahol tervezni, gondolkodni kell, vagy egyszerűen csak jó a társaság, szóval többnyire mindenre nyitott vagyok.

- Fontos-e a nyerés szerinted?

Berg Judit:- Nekem személy szerint sosem túl fontos, hogy nyerjek, de mivel a játékok többnyire az egyik játékos győzelmével végződnek, muszáj komolyan venni a végcélt, vagyis törekedni arra, hogy nyerjünk. Más kérdés, hogy a vereség nem szokott megviselni.  Viszont nagyon klassz dolognak tarom, hogy az utóbbi időben egyre több kooperatív játék kapható - itt a játékosok közösen küzdenek a cél eléréséért, és osztoznak a győzelemben vagy verségben.

És így áll a társasokhoz Kemény Zsófi:


"Szeretek társasozni, de mostanában nem szoktam, csak évente egyszer, karácsonykor. Családi hagyomány, hogy szenteste játszunk egy parti Catan telepesei-t - ha egy társast választhatnék, hogy magammal vigyem egy lakatlan szigetre, mindenképp ez lenne az.
Gyerekkori kedvencem még a Carcassone, a Labirintus, a Gazdálkodj okosan, a Monopoly és a Mankala. Mostanában tehát a családommal szoktam játszani, de van egy gimnáziumi társaságom, akikkel néha, ha összejön, leülünk Vérfarkasozni. Egy régi tábor emlékére. (A Vérfarkas ugye  társasnak számít, akkor is, ha nem táblás?)
Azokat a társasjátékokat szeretem, ahol nagy szerepe van a szerencsének, mert abban jó vagyok. A többiben a családom folyton legyőz. Egyébként szeretek nyerni, küzdök is érte, de sokszor annyira sajnálom a vesztest, hogy hajlamos vagyok a végén feladni."



Kapcsolódó cikkek