Játék a képekkel

Interjú Finy Petrával és Herbszt Lászlóval, A csodálatos szemüveg alkotóival

cimkék: #interjú #Finy Petra

A Naphegy Kiadó különleges, művészi mesekönyvei közt találjuk meg A csodálatos szemüveget, Finy Petra meséjét Herbszt László illusztrációival. A mesében Kicsi Kovács Áron kap egy szemüveget, és hirtelen az egész világ megváltozik: életre kelnek Budapest épületei, a Lánchíd, a szökőkút, az uszályok, de még a városlakók is érdekesebbek lesznek: a kócos hajból madárfészek, a gördeszkából menő autó lesz. Aztán egyszerre nem csak a mesék költöznek be a városba, de a város is mesébe – akár csak Finy Petránál, aki azt hiszem, felnőttként is tart valahol a fiókban egy csodálatos szemüveget.

A könyv kapcsán az alkotókkal készítettünk villáminterjút.

Pagony: Mikor készült a szöveg, hogy jött az ötlet?

Finy Petra: A szöveget a 2009-es Aranyvackor pályázatra írtam, ahol a Naphegy kiadó különdíját kapta. Akkor még rövidebb volt, hiányzott belőle a balatoni epizód, és néhány budapesti helyszín. Aztán gazdagodott a mese néhány jelenettel, és persze Laci csodálatos képeivel.

Hogyan került a Naphegy Kiadóhoz?

FP: Az aranyvackoros díj egyben könyvmegjelenést is jelentett. Nagyon örültem neki.

Mennyire azonosulsz vele, te is így nézed a világot? Vagy a gyerekeid? Vagy minden gyerek?

FP: Állandóan játszom a képekkel és a szavakkal. Azt kutatom, miből mi lehet, mivé válhat, mit rejt magában. Ez persze néha nem csak játék, hanem egyfajta túlélés is. Szomorú lenne egy olyan világban élni, ahol a szék csak egy fadarab, a dal hangok összessége vagy a bánat néhány könnycsepp. Mindenben van valami szép, még ha meg is kell néha kínlódnunk azért a szépségért. És igen, a gyerekeim hasonlóan látják a világot, illetve a legtöbb gyerek. Addig, amíg el nem vesszük tőlük ezt a bizonyos csodálatos szemüveget, mi felnőttek.

Mit jelent neked Budapest?

FP: Budapest, főleg a tizenkettedik kerület, a Városmajor utca és a Városmajor nagyon fontos a számomra. Ott nőttem fel, jártam röplabdázni, kosarazni, bábozni, zongorázni, ácsorogtam forró zsemléért a lakásunk alatti pékség előtt, jártam le könyvekért a házunkban lévő ici-pici fiókkönyvtárba, kerestem teniszlabdákat a parkban, a pályák melletti avarban, másztam fel az orosz katonák szobrához rettegve a nagy vaskezüktől, vagy sétálgattam a szerelmeimmel a majori sóderen. Minden kőben, minden bokorban külön mese nőtt. De a város több pontján vannak számomra mitikus helyek, mitikus emberek. Igazából írni is úgy szeretek, hogy beülök valahová, nézem az embereket, és hallom, hogy duruzsol a város. Nagyon szeretem Budapestet.

Annyiféle könyved van, mind egész más és mégis petrás. Mivel készülsz mostanában meglepni az olvasókat?

FP: Egy fantasztikusan gyönyörű könyvem lesz karácsonyra Szegedi Katának hála a Pagonynál Maja tizenkét babája címmel. Készül a Rufusz Rafaeles sorozat harmadik része is, a Seprűsrác meséi rosszcsont gyerekekről, ez jövő könyvfesztiválra van betervezve. A válásról szóló mesekönyvemen is dolgozom, A boldogtalan betontündéren, ami jövő ősszel jön ki szintén a Pagonynál. Kitaláltam egy kicsiknek szóló mesét egy teknős és egy tatu kalandjairól, és írom az utazós mesekönyvemet is, Milyen nagy a világ címmel az NKA-ösztöndíjnak köszönhetően. A fehér hercegnő és az aranysárkánynak is lesz egy folytatása, A fekete herceg és az ezüstholló. Ami nagy öröm számomra, hogy jövőre felnőtt könyvem is lesz: az utóbbi időben csak meséket írtam, úgyhogy izgatottan várom ezt a munkát is.

Hogyan kerültél az illusztráció közelébe? Mit csinálsz civilben?

Herbszt László: Korábban is voltak ilyen jellegű munkáim (BASF Szántóföld napja, BASF 2006 évi kommunikáció, Punctum magazin, Merlin Színház), de A csodálatos szemüveg Petra által jött. 2009-ben az Aranyvackoron nyert ez a mese, mi pedig korábban szabadúszóként együtt dolgoztunk már néhány projekten, és ennek hatására jött az ötlet, hogy én lehetnék a könyv illusztrátora.

Nagyon más ez a könyv, mint a többi magyar mesekönyv. Hogyan alakult a stílusod és az eszközhasználatod?

HL: Nehéz kérdés, mert ez a könyv stílusban nagyon különbözik attól, mint amit csinálni szoktam, technikailag számítógépen készült rajzolótáblán mindenféle talált és csinált faktúrákkal. A stílust, azt gondolom, a feladat is meghatározza.

Hogyan formálódott az illusztráció a kiadóval közös munkában?

Nagyon élveztem a munkát, mert igazából nem szóltak bele semmibe, azt lehet mondani, hogy baráti viszonyba kerültünk.

Miket láttál meg rögtön Petra szövegében, amikor olvastad?

Az első dolog, ami elkészült, az a duplaoldalas kis Kovács Áron, illetve a borító volt. Az volt az ötlet, hogy az egyértelmű dolgokban is legyenek olyan részletek, amik nem feltétlenül első látásra jönnek le. A város helyszíneiben pedig igyekeztem topográfiailag alapos lenni.

Dolgozol most valamilyen könyvön?

Nálatok fog kijönni június elején a Könyvhétre Tasnádi István ifjúsági regénye, amely szintén Budapest belvárosában játszódik, és egy régi bérház rejtélyeire derül fény benne. A csodálatos szemüveggel kapcsolatban szerencsére vannak promóciós feladatok, ezen a héten egy plakáton dolgozom. Remélem, ezeken kívül is megtalál még majd könyv, akár tervezés, akár illusztrálás formájában.

A könyvről az ajánlónkat itt olvashatod, bele is olvashatsz. És menjetek el a játékos könyvbemutatóra a Sárkányos Gyerekkönyvtárba a Könyves Vasárnapon, október 9-én, 15 órakor.

Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek