„Ki megunt tárgyait kidobja, koszos munkára vezessék!”

Kamondy Imre: Kacat király a Lim-Lomok földjén, Csodaceruza Kiadó, 2012

2012. szeptember 10.Hanna

cimkék: jó könyv

kKacat király a Lim-lomok földjén: kedves, hétköznapi, esti mesékre jellemző cím. Még alliterál is. Egy töltőtollal firkáló angyalka a borítón, szálkás betűkkel írt, tintapacás levelek és persze rajzok, rajzok és rajzok. A könyv lapjait átpörgetve azt hihetnénk, hogy egy átlagos, kissé varródanis mesét olvashatunk majd egy igazságos királyról és kacatokkal teli birodalmáról, és biztos van olyan szülő, aki azonnal megveszi a könyvet, hogy aztán este felolvassa óvodás korú gyerekének. Ám mélyebben belemerülve az ember rájön, hogy Kamondy Imre verses meséje sokkal elvontabb, összetettebb és humorosabb, mint az átlagos mesebeli birodalmas történetek, és vár még pár évet azzal, hogy a gyerekének is odaadja. Addig pedig ő maga szórakozik Kacat király történetén. – Bánáti Anna ajánlója.

Kacat király, Lim-lom ország királya két dolgot szeret csinálni: ócska, megunt, tűzrevaló, felesleges tárgyakat gyűjteni és fütyörészve álmodozni, ejtőzni és téblábolni. E kellemes tevékenységeket azonban fel kell függesztenie: egy nap egy gyámügyi zsandár érkezik Kacatvárba, és kijelenti, hogy a királynak be kell vonulnia a gyám- és gyógyszálló intézetbe. Jirka, az udvari bolond megsejti, hogy ki állhat az uralkodó elhurcolása mögött: Sanda Ulrich, Kacat király féltékeny fivére, aki udvari tanácsos a szomszédos birodalom, az Aktarágók és Mappa-nyűvők földjén. A Mappa-nyűvök Lim-lom ország polgárainak tökéletes ellentétei: mindenki egykedvű, sehol egy porszem, egy ferdén lerakott tárgy vagy egy görbe utca, még a részegek is egyenesen járnak.

A király éppen orvosával, dr. Imágóval gondolkozik egy Ulrich-ellenes szövetségen, amikor lánya, udvari bolondja és hűséges barátai megérkeznek a gyógyszállóba, hogy megszöktessék. Jirkáék a szálló lakóinak egy bábelőadást adnak elő (mely a Hamlet egérfogó-jelenetéhez hasonlóan a király és fivérének történetét mutatja be, csak épp itt nem volt kit leleplezni), közben pedig beterelik Kacat királyt a kocsiba és boldogan hazatérnek Kacatvárba.

A történet elején több szál is elindul, ám ezek hamar elakadnak. Az első fejezetben például Kacat király bejelenti, hogy férjhez adná Kata lányát, rögtön három jelentkező is akad, ám azt homály fedi, hogy miért pont Szálkás Vili lesz a befutó (bár a jobb karján van egy tetoválás Kata nevével). Megjelenik két diák is, Ármin és Mara, akiknek kibontakozó szerelmét egy ideig követhetjük ugyan, ám végül az elbeszélő a király raboskodására és megszöktetésére koncentrál. A történet tehát kicsit kusza és logikátlan, rengeteg hiányos és ugyanennyi felesleges részletet olvashatunk, de a karakterek változatosak és szépen kidolgozottak. Ott van például Fulman Helén, a kedves ápoló, akibe a király azonnal beleszeret, és persze maga Kacat király, aki a láblógatáson kívül szeret inni, a fenekét vakargatni és dohányozni is. A könyv könnyedén ábrázolja a gyerekek számára felnőttes témákat is: egyszerre humoros és meghökkentő a kocsmai dorbézolós jelenet, a fürdőszobai hancúr tiltása és a király lányának elégedetlenkedése a mellméretével.

A rímek időnként erőltetettek és megakasztják a történet lendületét, de a mese ambivalens szókincse remekül alátámasztja a történet abszurdumát. Egyszerre találkozunk szlenggel (piálni, parázni, seggem) és régies szavakkal is –ez utóbbiakról a könyv végén egy magyarázó listát olvashatunk.

A történet persze kéz a kézben jár Rontó Lili elvont illusztrációival, a könyv különleges, láblógatós hangulatát az eleinte komor, majd egyre színesebb rajzok teremtik meg. Kamondy Imre és Rontó Lili 2007 óta dolgoznak együtt, ez az összhang abszolút érzékelhető a könyvön: a csókától kezdve a falikútig a történetben olvasható legapróbb részletet is felfedezhetjük a rajzokon. A kézzel írt levelek - Verebes György alkotásai - szintén hozzájárulnak a könyv igényes kinézetéhez és egyedi hangulatához.