Kutyák és kalandok

Hanna és Gubanc

cimkék: #interjú

Kőszeghy Csilla nem csak kutyákat szeret rajzolni, hanem dinókat is, ezt már tudjuk. De azért ha kutya, akkor Csilla, mert neki a lelkéből jönnek a kutyák, hogy ilyen képzavarral éljek. Úgy ír róluk, ahogy a kisgyerekek látják őket: mint egy másik majdnem kisgyerekről, jóbarátról és játszópajtásról. A Hanna és Gubanc egy kislány és egy kutya egymásra találásáról szól. Az alkotóval, Kőszeghy Csillával beszélgettünk.

- Miért a kutyák? Mi fog meg bennük ennyire?

- Mindig nagy kutyarajongó voltam, és a nagymamámnak volt egy Bogáncs nevű pulija, onnan is ered ez a történet. Bogáncs nagyon ragaszkodott a családhoz, vigyázott a nagymamára, amikor betegeskedett és imádta a gyerekeket. Nagyon intelligens kutya volt.

- És mi vonz a burleszkben, ebben az ide-oda csapódásban?

- Londonban készítettem el ezt a történetet, ami a diplomamunkám is egyben. Ott kint nem ismerték ezt a kutyafajtát, nagyon mókásnak találták. Próbáltam utánanézni, hogy nekik mi jut eszükbe a puliról, és a legviccesebb dolgok jöttek elő. Reklámokban mint óriási raszta haj szerepelt egy fekete fiú fején, máshol olyan fotók készültek, ahol úgy nézett ki, mint egy lábnélküli repülő gombolyag. Emlékszem, hogy mennyit nevettünk a baszk és koreai osztalytársaimmal ezeken a dolgokon, innen ered a burleszk hatás.

- A fodrászat izgalmas hely. Mitől?

- Mert nem tudjuk, hogy milyen fejünk lesz, amikor távozunk onnan, és tele van sok érdekes felszereléssel. Sokan kicsit még félnek is a fodrászatban.

- Elveszni és egymásra találni - a Bumburiban is visszatérő téma. Mi köt téged ennyire ehhez?

- Ez a könyv inkább az identitáskeresésről szól, kicsit a saját életem is benne van, hogy idegenként éltem külföldön. Ami nekem természetes volt, az nekik nem, és fordítva. Sok félreértés, kínos és vicces szituáció származott ebből, pont, mint ebben a történetben.

- A könyv tehát Angliában íródott-rajzolódott, mikor kinn tanultál. Érződik rajta egy más kultúra gyerekkönyveinek hatása szerintem. Mennyiben más az angol picture book, mint a magyar képes mesekönyv?

- Az angol képeskönyveket a már ötévesen olvasni tudó gyerekek is forgatják, ezért a történet lehet egy kicsit bonyolultabb, mint a háromévesek számára készült könyvek, de mindenképpen kevés szöveg és több kép van bennük együtt. A képek gyakran többet árulnak el, mint maga a szöveg, mert egy 5-6 éves már szeret egyedül alaposan bogarászni egy könyvet, és még nincsen annyi sztereotípiája, mint nekünk. Minden egyes kis részletet észrevesz és feldolgoz, nem előre gyárt jelentéseket a képekhez, hanem megfigyel. Ezért a grafikusnak nagyon résen kell lennie, hogyha nem akarja, hogy keresztkérdeseket tegyenek fel neki az olvasók.

- A Bumburiban kollázst alkalmazol és szinte minden kinn játszódik. Itt festett képek vannak és sok-sok belső.

- A belső térben személyesebb dolgok zajlanak, nagyobb konfliktusok történnek, a külső terek inkább a mozgásról, dinamikáról szólnak. Ez a könyv akrilfestéssel készült, a Bumburinál egészült ki a festés kollázzsal. Mindkét technikát nagyon szeretem. A festés klasszikusabb műfaj, a kollázsba plusz jelentéstartalmakat lehet belevinni.

- Ehhez is annyit kutattál, mint Bumburihoz?

- Igen, én ezt nagyon szeretem csinálni. Elolvastam rengeteg kutyás blogot, puligazdiktól, saját családomat kikérdeztem a nagymama kutyájáról, megnéztem néhány filmes kutya történetét is. Sokszor valódi kutyatenyésztővel vagy kiképzővel is beszélgetek.

A Hanna és Gubanc eredeti angol szövegének magyarításában segített nekünk Both Gabi is (a szerk.).

 

Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek