ez itt a kosarad
a termékeiddel
  • könyv
  • 14-18
  • lányos

Gévai Csilla

Lídia, 17

Illusztrátor: Gévai Csilla

Tilos az Á Könyvek, 2015

192 oldal, Puha borító

Itt van az ősz..., és Lídia ott folytatja az életét, ahol abbahagyta, csak immáron 17 évesen keresi vágyakozva a Nagy Őt és önmagát.

Itt van az ősz..., és Lídia ott folytatja az életét, ahol abbahagyta, csak immáron 17 évesen keresi vágyakozva a Nagy Őt és önmagát. A hivatását lassan megtalálja, és arra készül, hogy egyszer menő képregényrajzoló lehessen. Életvezetési tanácsadójaként egy új alak tűnik fel a múltból, Latabár Kálmán, a remek táncos-komikus, és szerencsére érkezik egy zenész fiú is az osztályba, Vilmos. A tibeti barát, Geyang pedig le nem veszi a szemét Lídiáról, mert azt gondolja, hogy az út, amin jár, nem is e világi… Mindez a szellemes, humoros naplóregényben, a Lídia, 17-ben, ismét a szerző zseniális illusztrációival.

Elérhetőség: rendelhető

Várható szállítási idő: 1-3 munkanap

Kosárba teszem

2450 Ft
2082 Ft (-15%)

Naplót írni irtó veszélyes. Mi van, ha valaki elolvassa?

Aki először veszi kézbe a Lídia, 16 című könyvet, azt gondolhatja, hogy egy átlagos kamaszlány naplóját fogja olvasni. Semmi rendkívüli nincs abban, hogy egy tini naplót vezet. Aztán a gyanútlan olvasó hamarosan rádöbben, hogy korántsem átlagos lány Lídia...

Napló-képregény-csoda

A leghálásabb szerep talán, amit egy ilyen könyvhöz kezdő író magára ölthet, egy tizenéves diák alakja. Ugyanis ebben a korban napi szinten temérdek új impulzus éri az embert, amire (akármennyire tagadtam én is akkoriban, hogy túlzó módon reagálnék) igenis szélsőségesen hajlamosak reagálni a fiatalok. Adott tehát a sokszínű téma, az életkorból fakadó változékonyság a karakterfejlődéshez, így Gévai Csillának már csak saját egyediségét, illetve a főhőse egyéniségét kellett hozzátennie, hogy megszülethessen a Lídia, 16, majd a Lídia, 17.

Miért imádjuk annyira a naplókat?

Hogy miért szeretjük annyira a naplóregényeket? Mert legyen az írója akár fiktív vagy valós, a közvetlenség, az intimitás, amit az E/1-ben írt személyes vallomások adnak nem foghatóak semmilyen más írói eszközhöz. Szeretjük beleélni magunkat a történetbe, és elhinni, hogy mindaz, amit olvasunk igaz. Ezt a vágyunkat tökéletesen elégítik ki a hitelesség illúzióját fenntartva a fiktív naplóregények.

További kapcsolódó cikkek...