Liza a strandon

cimkék: #illusztráció #jó könyv #ismertető #Hanna blog

Liza és Micsoda új szereplő a kis óvodások mindennapjait és kalandjait feldolgozó történetek sokasága között. Francia mesekönyv, jellegzetes francia kép- és szövegvilággal. A rajzok monokróm, gubancos ceruzarajzok, minden kötethez egy szín tartozik, ami végigvonul a kötet képein. Olivier Tallecről nemrég olvashattunk hosszabb bemutatásokat a Gyie-n és a Mesekalauzon. Rajzai sokfélék, de közös a nagyfejű, egyszerre gyámoltalan és lendületes lények ábrázolása. A képek megjelenítik és kiegészítik a szöveget, más szempontból is megmutatják az eseményeket. A mesében nem csak Liza és Micsoda szerepel, hanem a szülők, akik kivonulnak a gyerek világából (ahogy sok külföldi mesekönyvben, rajzfilmben, csak a lábuk látszik, és nem szerepel szimbolikus szülőpótlék sem).



A képen Olivier Tallec
Itt aztán nincs bájolgás, Liza pattogós és rohanós, duzzogós és dühöngős, ragaszkodó és szerető, kitaláló és alkudozó kisgyerek. Ha egyszer eldönti, hogy semmi se jó... Akkor még a legvágyottabb és legszuperebb szülinapi ajándéknak, egy kölyökkutyának is csak lelke mélyén örül. A sok elégedetlenség azonban csak elvezet az el- és befogadásig, névadásig és barátságig: egy barátság pedig betölti az életet. Micsodában egyszerre ölt testet a barát, a kistestvér és a képzelt barát vagy megéledt játékállat. A következő kötetben már nem Liza az úr, aki bármikor elnevezheti Micsodát akármicsodának, és Micsoda sem ugrál úgy, ahogy Liza fütyül. Saját karácsonyi kívánságlistája és saját legjobb karácsonya van. Liza egy kicsit a rendet tartó felnőtt szerepébe kényszerül. Micsoda karácsonya, akár egy kisgyereké, görbe tükre a rendezett, élettelen felnőtt karácsonynak. Mindent először kell megalkotni és kitalálni, még a karácsonyi dalmásort is, benne a "kőkemény Pásztorok, pásztorok". Még szerencse, hogy a sok huzakodás és kaland végén mégiscsak tele van ajándékkal a fa alja, és ráadásul két pizsamából kikandikáló szülői láb is asszisztál a gyerekek öröméhez.

A nyár örömére Liza és Micsoda a strandra mennek. Itt aztán igazi harc dúl köztük, és nem csak azért, mert Liza folyton parancsolgatni szeretne, Micsoda viszont egész másképp képzeli el a nyaralást, hanem mert maga a háború, a készülődés és a támadás a játék. A cselek, akciók és vereségek nekünk mulatságosak, egy gyerek viszont nap mint nap eljátszik valóban vagy fejben hasonló történeteket és hadjáratokat. Liza és Micsoda nem az a jól ismert rendes óvodás, akivel tele vannak könyveinek, autonóm lények, akik mindig kigondolnak valamit, amivel magukkal ragadnak minket, olvasókat-hallgatókat is.

Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek