Márpedig a dinók viccesek

Berg Judit: Két kis dinó a zsírkréta korban

cimkék: #jó könyv #ismertető #Berg Judit #meseregény #Kőszeghy Csilla

Dinoszaurusz. Mi ugrik be rögtön? Félelmetesen fogcsattogtató, rémséges, egykor a bolygónkat uraló megalény. No meg a Jurassic Park méltán népszerű, ugyanakkor hátborzongató sorozata, de ez egy másik téma. Berg Judit két kis dinója egész más. A Két kis dinó a Zsírkréta korban lapjain bepillantást nyerhetünk a két vicces, kissé hebehurgya minidinó – Trikó és Nyamm – hétköznapjaiba.

Trikó, a triceratopszkölyök maga meséli el megkapó és humoros élettörténetét, és ez a személyes hangvétel egyszerűségével, közvetlenségével, szinte gyermeki nyelvezetével rögtön megérinti a kisiskolás (vagy akár nagyóvodás) olvasót. A gyerekek ennek az elbeszélő stílusnak a segítségével pillanatok alatt elkalandoznak a dinók elfeledett és egyáltalán nem ijesztő világába.

De kezdjük az elején: Trikó és Nyamm ugyanolyan hétköznapi dinógyerekek, mint a ma élő embergyerekek: válogatnak, imádnak mindent, ami egészségtelen, szeretnek néha elbóklászni, hogy a szüleikre hozzák a frászt, és semmi sem jó nekik, ami kötelező. Trikónak például muszáj megkóstolnia egy tiltott bogyófajtát – merthogy a páfránylevél rágcsálása nem okoz akkora örömet -, amitől egyre kisebb és kisebb lesz, míg végül a családja, mivel nem tud lépést tartani velük, elhagyja. Ez a néhány sornyi szomorúság maximálisan ledöbbentett, ráadásul triceratopszunk későbbi barátja a harapóskedvű és állandóan habzsoló Nyamm is árva lesz csupán azért, mert parányi tojásból parányi dinóként látja meg a napvilágot. Persze ha logikusan nézzük: az állatvilágban ez természetes. Nálam, mint embernél, azonban nem ez a természetes viselkedés, össze is facsarodott a szívem az antropomorf kis dinók sorsán.

A családtól való elszakadás után felgyorsulnak az események: Trikó élvezi a szabadon töltött órákat, habzsolja a gumifából kicsurgó folyadékot, sőt még mentalevelet is rágcsál hozzá a tökéletes ízhatásért. Megismerkedik a pont szemmagasságig érő, hasonló méretű, de csattogó fogú tirexgyerekkel, Nyammal, akinek a szülei a Nyamvadt nevet adták. Nyamm szöges ellentéte Trikónak, bármit befal „szőröstül-bőröstül-pikkelyestül-tarajostul-körmöstül" - és a fennmaradásához meglehetősen kevés agysejtet vet be. Trikó gyakran meg is jegyzi közös történetük során: „Nem egy lángelme az én barátom”. Ez a két különc dinókölyök különbözőségük ellenére is barátságot köt, és rengeteg kalandon keresztül vezet az útjuk: tanácsot kapnak egy pillangótól, hogyan nőjenek meg, vulkánba zuhannak, menekülnek egy vadkan elől, akit ők csak vaddinónak neveznek, rájönnek, hogy a sünök szúrnak, és végül Büdipest felé veszik az irányt vonaton.

A játékosság és a humor mind a szövegben, mind az illusztrációban végig nyomon követhető. A XXI. század és a dinók kora közötti éles különbségek vicces párhuzamokban jelennek meg: az ételek minden fajtája felsorakozik, kezdve a dinólábujjtól és a páfránylevéltől a reszelt sajtig, a gumicukorig és a ketchupig. Az ismeretlen vonat mint "exprex" vonul be a dinótörténelembe, és óriási, egymás után robogó ősraptorok képében érkezik az állomásra, hogy befalja az utasokat. Kőszeghy Csilla nagyszerűen oldotta meg a rajzokban ezeket a kontrasztokat. A legviccesebb ábrázolás nekem Nyamm és Trikó első találkozása a cinkeszauruszokkal.

A történet nem ér itt véget, sőt… Újabb és újabb kérdések sorakoznak a gondolkodó gyerekfejekben. A következő részben vajon hazatér a két barát? Merre kalandoznak tovább? Tudnak beszélni az emberekkel? Mi történik velük Büdipesten? És még sorolhatnánk. A hirtelen lezárás a kíváncsi és még inkább türelmetlen kisiskolásoknak gondot okozhat, és hosszasan rághatják szüleik fülét a történet folytatásáért. Nem kell sokáig várniuk, pár hónap, és itt a következő dinókaland! Kezdő olvasók is bátran kipróbálhatják!

Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek