Mesélj reggeli, edéd és vacsora után!

Négy kortárs mesekönyv

Négy kortárs (magyar) mesekönyvet szeretnék ajánlani a közelgő farsang apropóján. A könyvek igencsak különbözőek, van köztük vers és próza, van kisebbeknek és picit nagyobbaknak szóló. Kis alakú, nagy alakú.. Minden, mint Gombóc  Artúrnak a csokikból. Ami közös bennük az az, hogy jók. Persze lehet és érdemes is ezt részletezni: jó szerzők művei gyönyörűen illusztrált, jó minőségű könyvekben. Azt mindig szeretem, ha egy rajzzal gazdagon (vagy akár kevésbé gazdagon) díszített könyvben az illusztrátorok egyenrangú szerzőtársként szerepelnek. Meg is érdemlik, egy mesekönyv világának az életre keltése nem kis feladat.

Keresztesi József: Mit eszik a micsoda?               (A könyvet itt tudod megrendelni.)
Bár mind a négy könyv jó, és bátran ajánlom, az én személyes kedvencem egyértelműen a Mit eszik a micsoda? Apró helyek, növények és állatok, apró mozdulatok minden versben, nagyon jó szóhasználattal és ritmussal. Átélhető és hangulatos végig, idősebb (30+) és fiatalabb gyerekeknek is szórakoztató. Lehet-e ennél pontosabban írni a Mátrában fekvő Sástóról például?

25282.jpg
„Sástó, Sástó,
zúg a nádas,
kacsapár moccan a zsombékban.
Békák dala szól,
közben valahol,
szikrát vet a víz –
     pont dél van.”

Adonyi Gábor rajzai nagyon erősek és igényesek (bár nem tudom, hogy pontosan mekkora része dicséri a munkának a négyéves Adonyi Sára kezét, mindenesetre szép alkotások kerültek ki kettejük alól).

Sokszínű mesék                                                                  (A könyvet itt tudod megrendelni.)

25190.jpgA második könyv Sokszínű mesék címmel fut (kár, mert a kötet jobb, mint ez a közepesen izgalmas cím) és 14 mesét tartalmaz, melyeket különböző író-rajzoló párosok alkottak, összesen 30 szerző. Ez egy „belépőkönyv”, ami itt annyit jelent, hogy elsősorban azoknak ajánlanám, akik nem ismerik annyira a kortárs magyar gyerekirodalmat, hogy bátran válasszanak egy gyereknek vagy maguknak. Berg Judit,  Nógrádi Gergely, Lackfi János, Tóth Krisztina, és még sokan mások. Ha valaki (vagy valakinek a gyereke) e neveket nem ismeri (eléggé), ismerkedésnek tökéletes.

Kivétel nélkül olvasmányos, szerethető történetek. Látszik, hogy szerzőik nem most kezdték a meseírást, könnyedén vesznek olyan feladatokat, amik egyáltalán nem magától értetődőek. Hogyan írjunk a szegénységről? Hogyan írjunk az óvodában kiközösített cigány kisgyerekről? Hogyan nem lesz közhelyes egy lovagi becsületről (is) szóló mese? A könyv szerkesztői és írói komolyan vették a társadalmi felelősségvállalást, ami így leírva sokkal merevebb, mint ahogy a könyvben megjelenik.

Erwin Moser: Világjáró jóéjtmesék                                      (A könyvet itt tudod megrendelni.)

25199.jpgSzintén próza Erwin Moser (az egyetlen nem magyar szerző) „77 varázslatos jóéjtmesét” tartalmazó könyve. Képi világában a Tesz-vesz városra emlékeztet, hosszan el lehet nézegetni a részletgazdag rajzokat. A mesékben abszurdabbnál abszurdabb járművek bukkannak fel (ugye, milyen jó ilyenkor egy szép könyvillusztráció? Én legalábbis nagyon hosszan bogarásztam.), és egerek, macskák kalandoznak a világ körül. A Világjáró jóéjtmesék nem a legerősebb szöveg, amit olvastam, de még így is nagyon olvasmányos, jól összerakott könyv. Hosszban és témában is igazi estimesék… azaz jóéjtmesék.

Kovács András Ferenc: Egerek könyve                        (A könyvet itt tudod megrendelni.)

25267.jpgKovács András Ferenc Egerek könyve című verseskötete nem akármilyen egerekről szól: szerepel többek között Futokoda Cukijó, a japán csoda, Csakrágjocó, Jackie, a kompjúter egere, és még sokan mások. Aki szereti a szerző műveit, egészen biztosan nem fog csalódni, nekem legalábbis minden előzetes elvárásomat hozta a könyv: színvonalas, átgondolt nyelvi humor és változatos versformák, stílusparódiák, jól megformált hősök. Számomra a legemlékezetesebb XXX. Felícián története volt, aki a világ változásait felismerve nagybirtokosi életmódból kistermelőnek csap fel:

„Túlad egész királyságán:
Zacynthuson, Vincen, Lincen!
Ceckaffarkot termeszt eztán-
S megtelepszik Szentlőrincen.”

Ahogy sokan lelkesedtek a Túl a Maszat-hegyenért, hogy milyen szépen és könnyen lehet rajta gyerekeknek versformákat tanítani, úgy KAF könyve is nagyszerű erre a célra egy még ifjabb korosztálynak.

Szalma Edit rajzai gondosan igazodnak a változatos témákhoz és hangulatokhoz, és az itt említett könyvek közül (bár szoros a verseny) ez a leggondosabban összeállított, a legátgondoltabb. Magvetős könyv ez is, hasonlóan Keresztesi József könyvéhez.

- Kovács Tomi ajánlója