Mesél a történelem

Erdélyi könyvkiadók gyerekkönyveiről

cimkék: #szemle #Vers #ismeretterjesztő

A magyarországi gyerekkönyvkiadás fejlődése nem önmagában álló jelenség - az erdélyi kiadók is lendületet kaptak, s egyre-másra jelennek meg az igényes, izgalmas kiadványok olyan jól csengő nevektől, mint Máté Angi, László Noémi, Zágoni Balázs, Demény Péter, s hogy az illusztrátorok közül mást ne említsek, Keszeg Ágnes, Mezey Ildikó vagy Csillag István. Az ünnepre készülődvén a Gutenberg Kiadó, a Koinónia és a Bookart néhány könyvét mutatja be olvasóinknak Győri Hanna és Papp Eszter.

Háromszor három mese Mátyás királyról (Gutenberg kiadó)

2010-ben a Gutenberg Kiadó mutatkozott be Mátyás királyról szóló mesekönyveivel: a mesei hármasságot idézi a három kötet három-három Mátyás-történettel három klasszikus író tollából, három erdélyi kortárs illusztrátor munkáiba ágyazva. Benedek Elek három meséjét Csillag István, Jókai Mór három meséjét Keszeg Ágnes, Móra Ferenc három meséjét Mezey Ildikó illusztrálta.

A mesemondók írásait a kiadó változatlan formában tette közzé. Az ízes, archaikus nyelvezetű szövegek közül talán Benedek Elek stílusa állhat legközelebb a mai olvasóhoz, Jókai Móré a legtávolabb, számomra talán mégis ez utóbbi a legkedvesebb. Jókainál a szereplők “felballagdogálnak” Budára, és “felpénzelten” távoznak, ha pedig nagy baj éri őket, akkor azt úgy mondják, hogy “sem testének, sem lelkének nem volt hova lenni.” A történetek közül is az a három fogott meg leginkább, melyet Jókai mesél el. Az “Egyszer volt Budán kutyavásár”, a “Róka fogta csuka, csuka fogta róka, varga fogta mind a kettő”, és “A három kérdés” könnyed, csavaros történetei hozzák legközelebb, és teszik számomra leginkább szerethetővé a furfangos Mátyás király alakját.

Izgalmas megnézni azt is, hogyan reflektáltak az illusztrátorok a háromféle Mátyás-ábrázolásra. Ahogyan a szövegek közül Benedek Elekéi, úgy az illusztrációk közül talán Csillag István alkotásai a legmaiabbak. Az ő Mátyás királya áll legközelebb ahhoz a Mátyás-képhez, melyet a Kecskeméti Stúdió kiváló művészei alkottak meg annak idején a “Mesék Mátyás királyról” című rajzfilmsorozathoz, amelyen oly sok gyermek nőtt már fel. Móra Ferenc meséi mellé Mezey Ildikó volt a tökéletes választás. Képei Kass János világát idézik meg – aki egyébként szintén illusztrált Móra Ferenc történeteket. A szövegek mindkét kötetnél szinte észrevétlenül simulnak az illusztrációkba. Egyedül Keszeg Ágnes finom vonalú, harmonikus rajzait törik meg a szöveg mögé ékelt fehér felületek.

A könyvekbe a Gutenberg kiadó honlapján tudtok belenézni.

Kincses Képeskönyvek – Kolozsvár, Marosvásárhely, Visegrád (Koinónia)

A Kincses Képeskönyv sorozat nem csak a Koinónia gyerekkönyv-kínálatában egyedülálló: a kevés művészi és izgalmas ismeretterjesztő könyvsorozat egyike. Az eddig megjelent három kötet, a városok története sokrétű tudást ad, élmény böngészni a lapokat.

Minden kötet létrejöttét – Kolozsvár, Marosvásárhely, Visegrád – történész, régész, társadalomtudós csapat háttérmunkája segítette. De ez csak az alap: ami engem megragad, az Zágoni Balázs történetmesélése. Igazi író: érzi, hogy a történelemben hol bújik a történet, a mese. Kiemel egy-egy tárgyat, egy-egy embert vagy kisebb eseményt, és úgy meséli el történetüket, hogy legyen az kút, polgármester vagy templom, beleéljük magunkat a sorsukba. A főszöveget, a városok makrotörténelmét is azon a tiszta, pontos, világos nyelven beszéli el, amit a szerző Barni-történeteiből már ismerünk, s ami itt újabb előnyeit villantja fel. Mikor a Visegrádról szóló kötetet olvastam, négy és fél éves kislányom odabújt, hogy meséljek ebből a könyvből. Három oldalpárt néztünk végig, és nem volt olyan mondat, összefüggés, amit ne értett volna Zágoni szövegéből. Az ismeretlen, bonyolultabb szavak a kötetek végén szójegyzékben is kikereshetőek.

A rajzok itt nem pusztán illusztrációk: bennük jelenik meg a mikrotörténelem, ami élteti a nagyot. Azt a modern történelemszemléletet sugallja, hogy a történelem többféleképpen elbeszélhető, megélhető – minden társadalmi csoport, minden ember máshonnan látja. A főszöveg pártatlansága is erre utal: nem foglal állást római és kalandozó, román és magyar, sváb és magyar vagy polgári és paraszti nézőpontok között. A duplaoldalak sorát, melyek kronologikusan haladva egy-egy korban jellemzik a várost, kisebb eseményeket, egy-egy apró helyszínt bemutató ’kis színesek’ szabdalják – például a királyi konyha leírása, a Herkules-kút építésének története, vagy a céhek életének bemutatása. A képek is hasonló elemeket emelnek ki a szövegből, a harangöntéstől a templomok építésén át a városok forgatagáig, és rengeteg apró utcajelenettel dúsítják a fő témát, hogy igazi tablókká váljanak: van itt folyóba hányástól bedobott kirakaton át cumis-pelenkás kisbabáig minden.

Nem tudok, nem is akarok rangsorolni a kötetek között, mindet nagyon jónak tartom mind az illusztráció, mind a szöveg, mind a bennfoglalt tudás szempontjából. A Visegrádról szóló kötet más, mint a többi: mivel Visegrád kisváros, melynek eseményei a vár és a királyok élete köré szerveződött, ezért a története sokkal kompaktabb, áttekinthetőbb, kevésbé szövevényes. Ugyanakkor a királyok pompás termeivel (Corvin János gyermeki lakosztálya!), kútjaival, parkjaival és az izgalmas feltárások valamint lovagi tornák bemutatásával ez a kötet a leginkább meseszerű. Ezt már egy ötéves kisgyerek is, akár fiú, akár lány, egész biztosan érti és örömmel nézegeti – természetesen a szülővel együtt. A másik két kötetet a kisiskolás korúaktól egészen a felnőttekig ajánlom mindenkinek, különösen a pedagógusoknak, akik nagyon jól használhatják e köteteket a tanítás során is.

A kiadó további köteteiről a honlapjukra kattintva tudtok tájékozódni.

László Noémi: Labdarózsa - Szulyovszky Sarolta illusztrációival (Bookart)


A Bookart könyvkiadó nemrég alakult: köteteiken végigtekintve azt látjuk, mennyire fontos számukra a könyv mint tárgy: annak szépsége és tervezettsége. Az illusztráció, a színek, a borítók, a papírminőség, a tipográfia mind odafigyeléssel választott és alakított, egységes egészet alkot. Tavaly karácsonykor már dicsértem itt Markó Béla Szulyovszky Sarolta illusztrációival megjelent verseskötetét, a Balázs kertjét. Nemrég László Noéminak jelent meg szintén Szulyovszky Sarolta illusztrációival a Labdarózsa című verseskötete. A festményeket itt gyerekrajzok lazítják és kettőzik meg a vizuális reflexiót: a felnőtt grafikusé mellett megjelenik a hallgatóval egyidős gyerekek befogadói nyoma. A vastag papír és a finom külső igényes ajándékkönyvvé teheti a kötetet.
Ebben a kötetben Szulyovszky Sarolta illusztrációinak színe, háttere visszafogottabb, több levegőt hagy a verseknek, amiknek kell is a levegő: lebegős hangulatképek, melyek az évszakok sorrendjébe rendezve a természet egy-egy apró jelenségét ragadják meg. Egy-egy kép szavai sodródnak bennük egymás mellé, hogy megteremtsenek egy benyomást, hangulatot. A ritmusok, szinesztéziák, hangzóismétlések beleringatják a hallgatót ezekbe a hangulatképekbe. Esti olvasmánynak látom magam előtt, a hallgató és felolvasó intim együttlétének, valahol a zümmögés és a mese határán.

A Bookart Kiadó a neten

Papp Eszter – Győri Hanna

Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek