Nyelvtörő kalandok a Balaton körül

Jeney Zoltán: Rév Fülöp, Kolibri, 2012.

cimkék: #jó könyv #8-12 #regény

Ha én egy szántódpusztán heverésző palacsinta- (vagy éppen tördemic)faló gyerek lennék, és el akarnék képzelni magamak egy lovagi világot, hát, az valahogy úgy nézne ki, mint Jeney Zoltán Balatóniai lovagregénye. És sokszor voltam én is szántódpusztán heverésző palacsintafaló gyerek (tördemicem sajna nem volt), csak lovag nem akartam annyira lenni, de ezt azóta már erősen megbántam. - Kovács Tamás ajánlója

A Tó körüli Balatóniai Birodalomban a szörnyű kiliti-lázban szenvedő Csobánc király uralkodik. Csak egy virág gyógyíthatja meg, de az igen messze nő és csak a legderekabb lovagnak nyílik. Ennek a virágnak a keresésére indul Rév Fülöp Ádánd lovag fegyverhordozójaként.

Merész vállalkozás úgy megírni egy teljes lovagregényt, hogy a legtöbb dolog Balaton környéki települések nevét viseli. Aki persze ódzkodik az ilyen humortól, az le se vesz a polcról egy  Rév Fülöp című könyvet, de a többiek nem fognak csalódni. A nevek jól eltaláltak és nem erőltettek. Milyen jól hangzó név például a Vázsony egy kalózkapitánynak, vagy a Csobánc a jó királynak! (Bár a Lovasberekben lakó Szobosz lónál és társainál azért rezgett a léc.) De nem kell az összes balatoni falut ismerni ahhoz, hogy élvezze az olvasó a könyv humorát. Ádánd lovag dalai, a kalózok válogatott kínzási módszerei és sok kifejezés (kedvencem a "Csobánc király földig érő palotája") végig jó hangulatot ad a könyvnek, a benne megteremtett világ nagyon hamar otthonossá válik mindenki számára.

A Rév Fülöp igazi lovagregény és igazi mese. A történet a gyermeki fantáziavilág logikáját követi, és se a felnőtt (fel)olvasók, se a gyerekolvasók számára nem válik bugyutává vagy sablonossá. Ez a könyv mindenkinek szól, aki csak egy picit is el tudja magát képzelni egy szántódpusztán heverészve.

A nagybeteg Csobánc király meggyógyítása a leglovagibb lovagi feladat, a kalandok pedig izgalmasak és fordulatosak. Veszélyes vidékeken kell átjutni, keresztülhajózni a Tavon, eljutni még a Trapéz-hegyekig is, megküzdeni a gaz Vörös lovaggal. A könyvben senki nem öl meg senkit, nincs torokátvágás vagy bármi hasonló borzalom, de ettől még minden ugyanolyan izgalmas marad, nincsen semmi hiányérzetünk. És bár többek között megtanuljuk, hogy jobb kérni valamit, mint parancsolni, a nem fürdés pedig rossz dolog, ezek nem arcunkba vágott, külön kiemelt Tanulságok, hanem a történet szerves részei.

Rév Fülöp figurája nagyon szerethető, szereti is őt mindenki a Birodalomban, könyvön innen, könyvön túl.  Anyukája egyetlen Fülöpe igaz fegyverhordozó lesz, lovagokkal küzd, és hamar a legnagyobb hősök között emlegetik szerte a birodalomban, de a szíve mélyén ő mégis inkább anyukájára meg az ő finom tördemicére vágyik, és kedvesen aggódik mindenki másért is, aki távol került az otthonától.

A könyv formája, az igényes borító és a barna betűk jól passzolnak a történet hangulatához,  és a sokszor egész oldalas, díszes keretbe fogott képek és az iniciálék (Haránt Artúr munkái) is  megfelelnek a mesés lovagregény világának. A legjobban talán a képek keretei vannak eltalálva, ahol néha egy Rubik kocka, néha egy koronás vadkan bújik el.

Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek