"Rengeteg munka és öröm vár még ránk" - Interjúnk Csányi Dórával, a Csimota kiadó egyik alapítójával

cimkék: #interjú #Nik blog #kiadók

"A 2003-ban alakult Csimota Könyvkiadó mára a legprogresszívebb magyar gyerekkönyvkiadó", olvashatjuk a kiadó honlapján. És valóban, olyan egyedi és különleges könyveket köszönhetünk nekik, mint a Londoni mackók, a Beszél a kéz sorozat vagy a Lackfi János által fordított Én vagyok a farkas.

Ha három szóval kellene jellemeznem őket, akkor ezt mondanám: igényes, kortárs, progresszív. A kiadó életéről Csányi Dórát kérdeztük...

Nik: Hányan kezdtétek az alapításnál a munkát és azóta lettetek-e többen, bővült a létszám nálatok?

Csányi Dóra: Hárman indítottuk el a kiadót, de a harmadik társunk elég korán kilépett a cégből, így sokáig sajnos csak ketten voltunk Edinger Katával. A tavalyi évben viszont, nagy örömünkre csatlakozott hozzánk Fodor Zsuzsa.

N: Ki milyen szerepet lát el a Csimota életében, hogyan osztjátok meg a munkákat egymás között?

Cs. D: Katával elsősorban a kiadványokkal, koncepciók kidolgozásával foglalkozunk, Zsuzsa pedig főleg az értékesítésért felel, de minden fontosabb döntést közösen hozunk, és szerencsére mondhatom, jól működik az összhang közöttünk.






Edinger Kata a Papírszínházat mutatja be

N: Milyen hazai és külföldi mintákat használtok, amikor kiadtok egy könyvet?

Cs. D: Nincsenek minták, ötletek vannak, amiket megpróbálunk kidolgozni és megvalósítani, lehet ez teljesen saját ötlet, de az is előfordul, hogy egy pl. külföldi kiadvány, vagy egy illusztráció elindít bennünk egy folyamatot. Így volt ez a például Kerge ABC-vel; ajándékba kaptam egy gyönyörű francia nyelvű ABC-s albumot, egy igazi design könyvet, ami nem is gyerekeknek szól. Nézegetve és forgatva gondoltam arra milyen jó lenne egy magyar ábécés-könyv. Majd megszületett a Kerge ABC, és ha ma a két könyvet egymás mellé teszem, semmiben sem hasonlítanak, más a méret, más az illusztrációk jellege, más a koncepciója, mégis egyik inspirálta a másikat. Mi ezt a típusú munkát szeretjük a legjobban, elindulni egy ötletmaggal és kidolgozni. Talán nem is véletlen, hogy hét év után csak idén jelent meg az első külföldről behozott könyvünk.

N: Milyen szempontok szerint választjátok ki a kiadásra szánt szövegeket és illusztrációkat?

Cs. D: Szeretjük a merész újdonságokat, a képi humort, a meghökkentést, azt gondoljuk fontos, hogy a gyerekek igazi művészettel is találkozzanak a nekik szóló könyvekben. A szövegeknél szintén igyekszünk olyanokat választani, melyek a történetiségükön, meseszerűségükön túl, valami egyéb mondanivalót is hordoznak. Ilyen például az a "tolerancia" sorozatunk melyben eddig A Fehér Hercegnő és az Aranysárkány, az Emberke színe és a Hálás virág jelent meg.

N: Az úgynevezett speciális célú kiadványaitok szemmel láthatóan egy "eu-kompatibilis" gondolkodást tükröznek. A másság, a fontos témák behozatala a gyerekirodalomba nagy dolog, mennyire sikeres ez az akciótok itthon, ami külföldön már bevett látásmód teljesen?

Cs.D: Én elég jól ismerem a francia könyvkiadás tendenciáit, csodálattal szoktam a könyvesboltok kínálata előtt állni, nincs olyan téma, amit ne dolgoznának fel a gyerekek számára. Ilyenkor mindig arra gondolok, vajon nálunk miért nem beszélünk fogyatékosságról, másságról, elfogadásról, halálról, születésről…. Nem tudom rá a választ. Talán még mindig azt gondoljuk, a gyerekeket rózsaszín cukormázas burokban kell tartani, talán félünk ezekről beszélni, talán akik mégis beszélnének róla nem is tudják, hogy vannak ilyen témájú könyvek…
Az ilyen típusú kiadványaink nagyobb elismerést kaptak eddig külföldön, mint Magyarországon; a Jogod van megjelent franciául és portugálul, animáció készült hozzá és kiállítás, és mindkét országban tanítják az általános iskolákban. Persze jó lenne, ha Magyarországon is felfigyelne valaki rá.

N: A kis könyvek-design könyvek célja alapvetően egy totálisan új látásmód nálunk, kortárs alkotók interpretálják régi, jól megszokott meséinket. Mi volt ezzel a célotok?

Cs. D: Ez egy igazi koncepció sorozat. Sokat tudnék róla mesélni, de talán dióhéjban az elsődleges szándék az volt, hogy ezeket a világon mindenhol ismert meséket visszaadjuk a szájhagyománynak, ahonnan erednek és ahol évszázadokig éltek, míg Perrault és Grimm le nem jegyezte őket; ezért nincs bennük szöveg, ezért más és más mindegyik kiskönyv címe az orosztól az arabig. Ezek a kiskönyvek jelképes utazásra hívnak, kultúrákon átnyúlva egészen az emberiség közös gyökeréig. Az illusztrációk újszerűségével és sokféleségével pedig ismét csak azt szerettük volna elérni, hogy a gyerekek nagyon széles skálából választhassanak maguknak képi világot, foglalkoztassa a fantáziájukat, értsék meg, hogy egy mesét sokféle látásmódban is lehet ábrázolni és persze gondoltunk a szülőkre is :-) – van, hogy a gyerekek hamarabb értik meg amit látnak.

N: Amikor beérkezik hozzátok egy-egy (gondolom jó sok) kézirat és illusztráció, milyen szempontok alapján döntitek el, hogy érdemes vele foglalkozni, kiadni?

Cs. D: Ez nagyon nehéz. Rengeteg szempontot kell figyelembe venni. Illeszkedik-e a kiadó arculatához, ez talán a legfontosabb, esetleg valamilyen már meglevő sorozatunkhoz, tartalmaz e valamilyen újdonságot, irodalmilag, képileg igényes-e, menyire befejezett, ad-e lehetőséget számunkra, hogy továbbgondoljuk, és végül sajnos anyagi szempontok is befolyásolják döntéseinket.

N: Ibby-díj, az Év Gyerekkönyve-díj, mire vagytok a legbüszkébbek ezek közül?

Cs. D: Nem hiszem, hogy sorrendet tudnék állítani a díjak között, mindegyik fontos és mindegyikre büszkék vagyunk, ahogy még nem egy más kiadványunkra is.

N: Milyen könyvek kiadása következik még, mik a terveitek?

Cs. D: Idén folytatjuk tovább a Papírszínház sorozatunkat, Circus Maximus címmel jelenik meg Lackfi János és Makhult Gabriella munkája. Ősszel jelenik meg Szegedi Katalin Lenka című könyve, mely a másságról fog szólni, Jékely Zoltán A három pillangó c. meséjét, Szulyovszky Sarolta illusztrálja és lapozó formában jelenik meg. Dezső Andrea Mamuska meséje az emlékekről és elmúlásról szól majd, (erre a könyvre három éve várok, igazi "szívemcsücske", és remélem kellő figyelmet kap majd). Tervezünk egy mondókás- könyvet Takács Mari illusztrációkkal, egy holland képes lapozót az egészen kicsiknek, egy kártyajátékot, melynek már a címe is sokat elárul: A könyvesbolt… rengeteg munka és öröm vár még ránk!! :-)

Csányi Dóra

Kapcsolódó cikkek