Samunadrág - felnőttek kizárva

cimkék: #jó könyv #Nik blog #Kukorelly Endre

Milyen egy család, milyen a Samu, milyen a barátnőzés és milyen a fagyi? Kukorelly Endre verseiben egyszerre találkozik az általa képviselt kortárs költészet nyelvjátékos, vicces és cseppet sem felszínes stílusa saját – és más gyerekek - újra élhető hat és háromnegyedéves korszakával.

Nagyon régen vettem elő ezt a könyvet, pedig igaziból eléggé szeretem. Kicsit félresikerült volt az énekes változata, amin Farkasházi Réka énekli a verseket, legalább is nekem annyira nem tetszett. De Kukorelly tud valamit. Hozzá kell tennem, hogy életem első, igazán, már "rendes" fejjel felfogott, első kortárs regénye is tőle van (a Kedvencx) -nekem, amikor megbizonyosodtam arról, hogy lehet humorizálni az irodalomban; ez volt úgy 14 évesen.

A svéd gyerekversekből már jól ismert az a tény, hogy a gyerekeket nemcsak gügyögő lényekként, hanem hihetetlenül precíz szemlélőkként és pontos kritikusként is elgondolhatjuk. Mindez együtt jelenik meg a Samunadrágban, emellett Tettamanti Béla humoros illusztrációi segítik a versek megértését, továbbgondolását.

Azt se higgyük, hogy feltétlenül gyerekes, anyuka vagy apuka írónak/költőnek kell lenni ahhoz, hogy bírjunk verset írni, mondjuk nemcsak felnőtteknek. Sőt, felnőttek kizárva, hiszen ki érti a felnőttek közül igazán az ilyen és hasonló sorokat:



„Van 1 kisöcsim, neve Samu
Oda-vissza van érte anyu,
Apa is, én is,
Minden nagy néni,
Családunk szeretet-alapú.”
(Van1kis)


"Szép vagyok, és lehet, hogy okos.
És lehet, hogy ügyes, nagybetűben ügyes, kisbetűben
nem, vesszőben de."
(Szé)

Kapcsolódó cikkek