Ti már olvastátok?

Könyvfesztiválos érdekességek

cimkék: #szemle #könyvfesztivál #Best of

Mi még nem nagyon tudtuk feldolgozni azt a rengeteg könyvet, amit a Könyvfesztiválon kézbe vettünk, megcsodáltunk abban a pár órában amikor nem a Pagony standjánál álltunk vagy Scherer Pétert hallgattuk vagy éppen Titi kis piros autójában kocsikáztattuk az ovisokat a Millenárison a harminc fokban.

A Palkó mellett ez volt az első könyv, amit hazavittünk az újak közül. A képek egészen lenyűgözőek, nem lehet dönteni a sok szépség között, Gyöngyösi Adrienn egészen zseniális, de nem is lehet egyet kiemelni, Rofusz Kinga képei talán kicsit humorosabbak, kevésbéfenségesek, mint eddig, de épp ettől az újdonság erejével hatnak. Tökéletes a harmónia a négyféle világ között. A szövegekről két nap múlva - de mindenki benne van, aki manapság kortárs és gyerek.

Tamás Zsuzsa és Radnóti Blanka kötete a Naphegy Kiadónál jelent meg. Végiglapozgatva sok-sok cicát és kevés királylányt láttunk, ezért nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy lesz a macskából királylány, és mit tud a klasszikus Macskacicó kortárs kontextusban. Visszafogott, szép mesekönyvnek tűnik.

Pegaur - ez a pegazus és kentaur, ahogy látszik a borítón is, valami fura lény, akinek köze van a cukorbetegekhez. Más, mint a többiek, ez kiderül a könyvből, ami nem egy egyszerű képeskönyv, inkább egy kisebb meseregény a másságról, a cukorbetegség kapcsán (de nem csak cukorbetegeknek). Herbszt László megint nagyon szép könyvet rajzolt. (Kolibri)

Walliams könyve a karácsony előtti kedvenceink között volt fej fej mellett a Doktor Proktorral (aminek szintén kijött a harmadik kötete) meg a Mandragóra utcával. A rajzokat is szeretjük, meg az egész, vidám külsőt-belsőt. Kíváncsian várjuk, mit tud a milliárdos fiú, mert ezt vártuk egyik legjobban az újak közül. (Kolibri)

Én, meg kell valljam, nem vagyok egy Sherlock rajongó, de ez a könyv így is az egyik leggusztább darab volt az ifjúságiak közül. Üdítő borító, és nagyon rejtélyes, hogy mit keresnek benne a gyerekek, mert Sherlock világa azért annyira nem a családcentrikusságáról híres. Mindenképp elolvassuk. (Manó)

Claude régi ismerősünk, most tulirózsaszínben tért vissza, és a cirkuszból úgy látszik, egyenesen a színházba vitt az útja. A felnőtteknek talán már kicsit egyforma Claude-ok hozzák a stabil humort és képvilágot, ami nálunk 3-tól 6 évesig mindig sikert arat. (Manó) 

A Barnaby Brocket-et annak ellenére nagyon szeretném már holnap elolvasni, hogy A csíkos pizsamás fiút, a szerző másik magyarul olvasható művét, én inkább egy blikkfangos ötletnek tartottam, mint a történelemről való érvényes beszédmódnak. De a részleteket azért az is nagyon tudta, az atmoszférateremtést. Ugyanakkor a lebegő fiú és a hozzá illő lebegően finom borítókép nagyon vonzó - ki tudja, talán egy más történetnél jobban működnek Boyne ötletei.

Shel Silverstein verset angolul már olvastam, de sajnos nem tudok eléggé, hogy kellően értékelhessem az abszurd és a nyelvi játék eme magasfokát. Ez aztán tényleg Varró Dánielre szabott feladat, aki tőle telhető természetességgel vágja oda a legrafináltabb rímeket és kifacsart neveket is. Shelby bácsi borítója az eredetiben sem szép, magyarul még kicsit rémesebb lett, viszont ez tényleg egy kötelező darab, minimum a felnőtteknek.

A Csimota könyveiről már írtunk itt.

A Móra standja lehengerlő: elképesztő mennyiségű újdonság, masszív minőség. A Lóci óriás lesz Szalma Edittel tökéletes választás annak, aki még szeret verset olvasni. Szabó Lőrincet ugyan én néha kicsit cenzúrázom, mert gyereknevelésileg nem egészen píszí, de A rádió verhetetlen. Igen, amikor elrontja apu a rádiót, az. És persze még sok-sok kitörölhetetlen, belénk ivódott sor köszön vissza a verseiben.

Na, amit még nagyon vártunk az a Juharfalvi Emil. Borzasztóan hiányzott már Astrid Lindgren a polcokról! Juharfalvi Emil mindent fenekestül felfordít, mégis vidám. Az egész családja egy bumfordi, parasztos csetlés-botlás. Ötéves kor felett eléggé kihagyhatatlan, ha nem félünk a rosszalkodástól. Mi már haza is vittük.

Lindgren mellett a Pagony teljes szerkesztőségének Kismackó a favoritja. Most a Tigrisposta kapott új címet és jött ki újra, meg az egyik hatalmas kedvencem a kiváló Kismackó mentőszolgálat címen. Ez utóbbiban a Kistigris beteg, és be kell kötözni, és akkor kicsit jobban lesz, de aztán sajnos megint kicsit rosszabbul lesz, és meg kell látogatni... Szóval egy igazi ál/lelki/képzelt betegség finom, kedves, együttérző kikúrálásának vagyunk tanúi, miközben a gyerekeknek érdekes összes ápolási és gyógyítási akció is lejátszódik. Mindenképp meg kell venni.

Ebbe a kötetbe csak belepillantani volt időnk, de egy egészen új Molnár Jacqueline és Lackfi nézett vissza ránk. Vaskos kis kötet, szuper figyelemfelkeltő borítóval - biztosan benne lesz az első ötben, amit elolvasunk a termésből.

Ezt a könyvet már be is habzsoltam tegnap este, borzasztó érdekes olvasmány. Korrajz és helyzetkép, személyes és általános, egy szakmunkás-képzős fiú gyötrődéséről, szeretetéhségéről és végtelen kiszolgáltatottságáról a hazug és önző felnőttek között. Hamarosan írunk róla részletesebben is.

Kapcsolódó cikkek