Tudd, hogy jogod van!

Jogod van - Csimota, 2008.

cimkék: #jó könyv #bátor könyvek

Tolerancia-sorozat, papírszínház, speciális célú kiadványok – a Csimota kiadó három merészen új és a maga nemében egyedülálló vállalkozása, mely különböző módon, de ugyanazt a célt szolgálja: a felelősségteljes gondolkodás kialakítását gyerekkorban, aminek egyik alappillére a másság tisztelete és elfogadása. Olvassátok Boczán Bea ajánlóját!

A tolerancia-sorozat darabjai mindezt mesékbe ágyazva közvetítik. A papírszínház eredetileg terápiás eszközként indult, mely a halmozottan fogyatékos gyermekek igényeinek megfelelően közvetítette a meséket. A Jogod van című kötet a harmadik csoportba, a speciális célú kiadványok közé tartozik, melyek nem a mesék nyelvén, de gyerekek számára érthető módon szólnak komoly társadalmi kérdésekről, feladatokról.

A Jogod van a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény gyerekbarát változata – olvashatjuk a kiadó weboldalán. A Csimota – a tőle megszokott módon – ismét egy kényes témát választott, mely nemcsak tabunak számít, de rengeteg előítélet és téves elképzelés veszi körül. Tíz emberből egy valamilyen fogyatékossággal él. Közülük sokan szegénységben, a társadalom peremén élnek, és jogaikat túlságosan gyakran éri sérelem. A fogyatékkal élők hátrányos megkülönböztetése elfogadhatatlan, hiszen az emberi jogok őket is ugyanúgy megilletik, mint mindenki mást. Ehhez mindenkinek tisztában kell lenni azzal, hogy mik azok az emberi jogok, melyek mindenkire nézvést egyetemes érvényűek.

A Jogod van című kiadvány ezért jött létre, műfaját tekintve tehát egyrészt amolyan kézikönyv, mely alapján a szülők, pedagógusok beszélgetést kezdeményezhetnek. A gyerekek számára átdolgozott nyelvezet ellenére a könyv olvasását elsősorban felnőttek közvetítésével képzelték el a szerkesztők. Ahogy azt Csányi Dóra, a Csimota egyik alapítója és a kötet szerkesztője nemrég egy interjúban elmondta, a Jogod van „nem olyan szöveg, amelyet odaadunk a gyereknek, és maguktól megértik a rendszerét.” Olyan kiadvány, amely alapul szolgálhat egy irányított beszélgetéshez, melynek során a gyerekek megismerkedhetnek azokkal az alapfogalmakkal és alapvetésekkel, amelyek a fogyatékkal élők elfogadásához nélkülözhetetlenek. A könyv Franciaországban és Portugáliában már az iskolai tananyag része. Az ott élő gyerekek már úgy nőnek fel, hogy tisztában lesznek a mindenkit megillető emberi jogokkal, és természetes lesz számukra a másság tisztelete és elfogadása.

Másrészt viszont határozottan egy képeskönyv, ugyanis a még ebben az egyszerűsített változatban is meglehetősen száraz szöveget a pixelkönyveivel ismertté vált képzőművész, Kárpáti Tibor abszurd humorú illusztrációi teszik igazán gyerekbaráttá. A szórakoztató, de közben gondolkodásra késztető minimalista képek főszereplője egy zöld színű figura, akinek zöldségén kívül alapvető jellemzője még a háromosztatú fekete fül. Ő jelképezi a szövegben megjelenő fogyatékkal élő gyerekeket.

Felépítését, kinézetét tekintve ugyanolyan, mint sárga színű, fül nélküli társai, tehát vizuálisan leképeződik az egyezmény egyik legfontosabb gondolata, miszerint a fogyatékosság egyszerűen csak az egyik jellemzője az embernek, akár a bőrszín vagy az etnikai hovatartozás. Sőt, Kárpáti ügyel arra, hogy a fogyatékosság semmiképpen ne valaminek a hiánya legyen, inkább többlet, a fekete (szárnyakra hajazó) fül csak a zöld figurákat jellemzi.

Kárpáti ábrázolásmódja elnagyolt, az alakok körvonala pontatlan, a kerek sohasem szabályos kör, a színezés sokszor túllép a kontúrokon. Egyik figura sem tökéletes (értsd: szabályos), mégis teljesen pontosan ki tudják fejezni a legváltozatosabb érzelmeket. Tökéletlenek, de talán éppen ezért nagyon is szerethetők.

Személyes kedvencem a jogok fontosságáról szóló részt illusztráló zöld-sárga foltos, fekete füles mosolygó földgolyó. De muszáj megemlíteni az egyenlő esélyekhez való jog képi párját, a fekete szemüveges, fehér botos asztronauta figuráját, vagy a diszkrimináció nélküli jó egészségügyi ellátáshoz való jog illusztrációját, a bekötözött fülű szomorkás zöld alakot. Kevés a vonal és kevés a szín is: zöld, sárga, szürke, fekete és fehér – ezeket variálja Kárpáti profi módon – minden színnek jelentése és jelentősége van.

A belső oldalak színvilágától markánsan elüt, ezért is külön figyelmet érdemel a könyv borítója. Jogod van – hirdeti a fehér cím, csak így, felkiáltójel nélkül, mintha a fogyatékkal élők jogainak bemutatása szimpla gesztus volna, hiszen mindenki ismeri és alkalmazza azokat. Sajnos a valóság ennek éppen az ellenkezője – ezért a harsány piros borító. Ez a figyelemfelkeltő szín pótolja a hiányzó felkiáltójelet, nem engedi, hogy elfordítsuk a tekintetünket a könyvről, szembesít azzal, hogy bizony a mindennapokban hajlamosak vagyunk elfelejtkezni arról, hogy az emberi jogok mindenkit egyenlő módon megilletnek. A borító közepén a már említett zöld figura látható koronával a fején. Ez a kép a könyvből való, méghozzá az emberi méltósághoz való jog passzusa mellől. Nem véletlenül került ez az ábra a könyv elejére, a legtöbb emberi jogi egyezmény ugyanis az emberi méltóság tiszteletben tartásának deklarálásával kezdődik, hiszen ebből következik az összes többi emberi jog szükségessége; ez az, ami a fogyatékkal élőknek garantálná, hogy maguk döntsenek saját sorsuk felől. „A méltóság az embert bármely tulajdonságától függetlenül megilleti, pusztán azon az alapon, hogy él, és hogy ember.”

Annak érdekében, hogy minél több emberhez eljuthasson a könyv, nemrég megszületett az a tizenegyperces animáció is, amelyet a könyv alapján Horváth Eszter készített, s amely a Csimota oldaláról (is) elérhető. Kárpáti Tibor zöld és sárga emberkéi itt megelevenednek, a szöveg is élőbb, közvetlenebb. Az animáció remek ötlet a Csimota részéről, hiszen azon túl, hogy költségek nélkül bárki számára elérhető, vélhetően az iskolások többségét is hatékonyabban szólítja meg, mint a könyv.

Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek