Vigyázz, jön Torzonborz!

Otfried Preussler: Torzonborz, a rabló, Kolibri, 2013.

cimkék: #jó könyv #A hónap könyve

Torzonborz rabló szimpatikusan kukucskál ki ránk a kerítés mögül, miközben zsákmányra les. Egyszerre régimódi és modern - ahogy a Otfried Preussler meséje is. A hónap (nempagonyos) könyve nálunk szeptemberben Torzonborz, a rabló, Nádori Lídia élvezetes fordításában.

Preussler általános iskolai tanár volt a második világháború után, és sokat mesélt a gyerekeknek, mert a mese láthatóan jobban lekötötte őket, mint a tananyag. Preussler azokat a német, szudétanémet népmeséket mesélte újra nekik, amelyeket az apjától és a nagyanyjától hallott gyerekkorában, amikor például az édesapja elvitte üzleti utakra és út közben mesélt neki. Ez a leíratlan mesekincs lett az alapja Preussler könyveinek is később - mindegyik hagyományos népmesei témából indul ki: a vízimanó, a boszorkány, a rabló, az végtelen erejű ember, a sötét varázsló nekünk is ismerősek a magyar népmesékből és a Grimm mesékből. Preussler nagy találmánya, hogy az ijesztő népmesei szörnyeket, különösen azokat, amelyekkel a gyerekeket szokták ijesztegetni, megszelídíti. Megmutatja a gyerekeknek, hogy nem kell félniük a képzeletbeli lényektől, mert barátságosak - egyáltalán: elmesélhető történetük van. De ha nem is kedvesek, akkor: nevetségesek. Hiszen a nevetés szintén jó fegyver, ha ártalmatlanná akarjuk tenni bősz ellenfelünket.

Torzonborz rabló története a hagyományos vásári bábszínház továbbírása: van benne gonosz rabló, akit fejbe kell csapkodni a serpenyővel, Vitéz László és Paprikajancsi, öregasszony (a nagymama), és ostoba rendőr. Azonban minden figura új és kidolgozott karaktert kapott. Torzonborz egyszerre elvetemült és nevetséges: igazán gonosz a gyerekekkel, de csak egy zenélő kávédarálót lopott el. A gonosz varázsló nevetséges hisztis és haspók. Vitéz László buta, és ráadásul félénk is, hiába a neve vitéz, Paprikajancsi viszont agyafúrt és bátor - de mindketten épp csak annyira valamilyenek, hogy közben megmaradjanak hús-vér kisgyerekeknek, akik reszketnek, ha rájuk dörren a rabló, éhesek és fáznak, és nagyon hiányoznak egymásnak, ha elszakítják őket egymástól.

A két kisfiú tehát útnak indul, hogy megkeressék a rablót, aki ellopta a nagymamájuk kávédarálóját. Nagyon ravasz módon meg is találják a rablót - csak éppen arra nem számítanak, hogy a rabló még náluk is ravaszabb. Így aztán mindketten Torzonborz fogságába esnek. Egy szerencséjük van: sapkát cseréltek. Ez a sapkacsere eleinte nem tűnik lényegesnek, de az apró mozzanat cselekményformáló lesz a meseregény során, és többször megmenti a gyerekeket. Hiszen a sapkacsere miatt őket magukat is állandóan összecserélik, ami mindig jó alkalom a humorra és a cselekmény továbblendítésére. A gyerekeknek saját erejükből kell kijutni a fogságból - igaz, az elvarázsolt tündér segít rajtuk, de mindenért nekik kell megdolgozni: önállóak, kalandokban vehetnek részt, de cserébe vállalniuk kell a tetteik következményét. Szinte soha nem keserednek el, mert bíznak magukban és a jószerencsében, hogy bármilyen helyzetből ki lehet keveredni.

Ez a kettősség: a vad, népmesei kalandok és a két főszereplő gyerek hétköznapisága teszi Torzonborz rabló meséjét nagyon szerethetővé. Ugyanakkor látszik a szövegen, hogy a szerző rádiós hangjátékok írójaként kereste kenyérét: minden fejezetben történik valami, a cselekmény egyszerű, lineáris, de jól felépített és még mai szemmel is pörgős - de nem is válik a túlzsófolt akciók áldozatává. A szöveg tele van szituációs és nyelvi humorral: ilyen a gonoszok neveinek állandó kiforgatása, ami természetesen a gonoszok egzisztenciájának nevetségessé tétele, a legyőzésük fegyvere.

És természetesen mi mással érhetne véget a meseregény, mint egy hatalmas szilváspite-lakomával?

Preussler könyvét nem véletlenül fordították le immár több tucatnyi nyelvre és adták el sok tízmillió példányban. A német kiadó szerencsére kiszínezte a kötet kissé karikatúraszerű, német metszetekre is hajazó, képi poénokkal teli rajzait Torzonborz 50 éves évfordulójára, hogy a mai ovisokhoz-kisiskolásokhoz még könnyebben eljusson a meseregény. Mert  Torzonborz, a rabló egyszerre hagyományos és modern, kedves és kalandos, egyszeri és humoros. Azoknak is kiváló olvasmány, akik mai szépirodalmat szeretnek olvasni a gyerekükkel, és azoknak is, akik ragaszkodnak a hagyományosabb mesei témákhoz és történetekhez.

Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek