Anna Woltz kisregényének feldolgozása két csomópont köré épül.Az egyik maga a történet, amely egy olyan konfliktushelyzetet dolgoz fel, ami sok diák számára ismerős lehet. Ez pedig egy közösség, például az osztály előtt történő megszólalástól való szorongás. A történet felvezetése félrevezető is lehet, hiszen az első négy rész után még egy egészen másféle folytatást várnánk. Azonban A háromlábú pók című fejezettől új irányt vesz a cselekmény. A főszereplő-elbeszélő, miközben fokozatosan megérti a szomszédjukba költözött fiú problémáját, olyan élményeket él át, amelyek elgondolkodtatják, új perspektívát nyitnak meg az ő számára is. És részben ezek hatására megtalálja a megoldást a fiú szorongásának feloldására.A másik csomópont a képszerű, többértelmű nyelvhasználat. Az elbeszélő és Félix, a másik főszereplő többször él olyan képszerű kifejezésekkel, amelyek egy – egy helyzet vagy élmény többértelműségét érzékeltetik. A szakaszos szövegolvasáshoz kapcsolódó feldolgozó kérdések egy része ezeknek a képi megfogalmazásoknak a történetbe illeszkedő felfejtésére vonatkozik.
