"-Bo-bo-bocsánat -hebegte-, ön a szomszédom borza?
-Micsoda kérdés! Bóóórzasztó! Én nem a szomszédjáé vagyok, én vagyok a szomszédja! A magam borza vagyok. Nevem Szűcssebestyén."
Így ismerkedik meg a Fehérlófia utcai bérház új lakója egy sámlin üldögélő, kurta lábú, szivarozó, csíkos állattal. Annyi mindent hallani a borzokról, némelyek ellenszenvesnek, mogorvának, mások vidámnak, mókásnak tartják őket, holott valójában a borzok életét sűrű homály fedi.
Szűcssebestyén viszont a barátságos fajtához tartozik, aki levelezést folytat az Amerikában élő bűzös Borzzal, jó barátja a zseniális, esőcsináló Azúr Borz, sőt egyszer a borongó lelkületű Kóborzot is vendégül látja.
Békés Pál mindent tud a valódi és a mesebeli borzokról, és amit elmesél róluk, megelevenedik Kalmár István rajzain.