ez itt a kosarad
a termékeiddel
  • könyv
  • 8-12

Alexandra Fischer-Hunold

Kincsvadász kísértet

Illusztrátor: Karsten Teich

Scolar Kiadó, 2010

152 oldal, Kemény borító

Az 1671-es évben Sódervár örököse, Sódervári Sherlock báró párbajban vesztette életét. Azóta előkelő kísértetként űzi-fűzi sötét dolgait az ősi családi kastélyban. Ármányos rejtőzködése addig a napig tart, míg a Kopejka testvérek, Laura és Maxi fel nem fedik létezésének titkát. Ekkor veszi kezdetét az öreg szellembáró, Lili, a kísérteties kutyahölgy és a merész testvérpár kalandsorozata. Az éjszakai találkozókon újabb és újabb bűnügyek sejlenek fel a múltból, melyek kinyomozása során remek detektívcsapat kovácsolódik a parókás szellemnyomozóból és két ifjú segédjéből. A Kincsvadász kísértetben Sódervári Sherlock báró, Kopejka Laura és Kopejka Maxi egy rejtélyes körülmények közt eltűnt drágakő titkát próbálja kideríteni, és egyben lemosni a Sódervári család becsületén esett foltot. Kalandra fel, kezdődik a nyomozás! Tandori Dezső sziporkázó fordításában!!!

Elérhetőség: rendelhető

Várható szállítási idő: 3-6 munkanap

Kosárba teszem

1990 Ft
1692 Ft (-15%)

Boszorkánylány Budapesten és más kalandok

A Könyvfesztivál gyerekkönyv-termését bemutató sorozatunkban már olvashattál a General Press, a Móra és a Cerkabella Kiadó könyveiről - ezúttal a Scolar kiadót kérdeztük meg, ahol Almási Katalin, a kiadó marketing-szakembere volt segítségünkre. Folytatódik a Mit? Miért? Hogyan? sorozat a kisebbeknek, a Sódervári Sherlock báró kaladjait bemutató kalandregény-folyam a kicsit nagyobbaknak, s egy igazán szép, izgalmas új könyvvel is jelentkeznek angol és magyar nyelven: ez a Budapesti kis boszorkány – Lizi kalandjai.

Sódervári Sherlock, a szellem-jellem

Valami van ezekkel az angol kastélyokkal. Mindenkit arra ihletnek, hogy kíséreteteket lássanak bennük fel-alá rohangálni. Persze innen a kontinensről könnyen lenyűgöz minket a történelemnek az a folytonossága, ami az angol épületekben és lakóikban megnyilvánul, sőt, hétköznapi tárgyszerűség. Anglia nagyon régen és ritkán volt hadszíntér (a második világháborús bombázások a vidéket nem igen érintették), ráadásul elég stabilak a tulajdonviszonyok is, az úgynevezett magántulajdon például, így aztán többnyire van valaki, aki él a régi épületekben, magáénak érzi és vigyáz rá. Azért az mégis csak döbbenetes, amikor az ember elmegy egy kocsma 800 éves épülete mellett, amin tábla jelzi az épület korát és funkcióját, majd konstatálja, hogy a mai napig kocsma működik ugyanott. Tisztára mint a mesében.

További kapcsolódó cikkek...