gyerekkönyv és játék

Egy színes, egy fekete-fehér, és pár vegyes, ez az eheti merítés.
A héten az egyik legérdekesebb kis játék a gyerekirodalom-blogon jelent meg, ahol klasszikus amerikai mesék hőseiből állt össze egy bélyegsorozat. A kérdések is jól hangozottak, a harmadik legkivált, hogy milyen magyar mesehősökből állítanánk össze sorozatot. Persze Vackor, Boribon, Annapeti mind benne voltak, Réber Árnikája, és még lehetne sorolni, szerintem Würtz Ádám se maradhat ki, de akkor rögtön annyi kortárs jut eszembe, aki lehetne, hogy az már túl sok is.

A finn, a svéd és a francia gyerekek után idén nyáron már az angolszász olvasók is kézbe vehetik Múminvölgy lakóinak recepteskönyvét. Sami Malila 150 finn receptből álló gyűjteményében minden megtalálható lesz, kezdve Múminmama szörpjétől, egészen Múminpapa köhögés és megfázás elleni fűszeres forralt boráig. De nekünk sincs okunk szomorkodni, hiszen számtalan "mesés" szakácskönyv elérhető már idehaza is.




Ha sütésről, főzésről van szó, a gyerekek többsége könnyen kapható egy kis kavargatásra, vagy sütikiszúrásra. Hogy aztán lisztből rögtönzött hóesés támadjon a konyhában, vagy a delikvensek füléről is csokoládé folyjon. Arról aztán nem is beszélve, hogy az alapanyag egy része a nagy kavargatás közben valahogy mindig a kis főszakácsok szájába vándorol. A másik eset, hogy úgy járunk, mint Haén Cica Zöldség Annával.

"Haén Cica tehát a konyhában kibontotta a kockamargarint, beletette egy tálba, adott hozzá hat evőkanál kristálycukrot, és egy fakanállal kezdte összenyomkodni, összekeverni a margarint és a cukrot. Zöldség Anna segítőkészen ajánlkozott, hogy majd ő azt megcsinálja. Hát tessék, adta a kezébe a fakanalat Haén Cica. Zöldség Anna beledöfte kétszer-háromszor a fakanalat a cukros margarinba, de aztán eszébe jutott, hogy mi lenne, ha ő most inkább rajzolna, és aközben azért majd időnként segítene." (részlet Szijj Ferenc: Zöldség Anna és a beszélő póniló című mesekönyvéből)

A Djeco játékokat nem lehet eltéveszteni, markáns színfoltot jelentenek a játékdömpingben. Művészi és minőségi kivitelezésükkel feldobják a hagyományos társasokat és kreatív játékokat, a puzzle-jaik kiemelkedőek és van pár extra aranyos saját társasuk is.




A Djeco francia játékgyár, Párizsban, a Notre Dame-tól nem messze tervezik a termékeiket. Jó ötven éve működik, a jelenlegi tulajdonos, Frederick Michal Davis mamája alapította, aki játékkereskedőként indult. Amikor a fia a kilencvenes években átvette az üzletet, azt a célt túzte ki maga elé, hogy saját elképzelései szerinti kreatív játékokat fog létrehozni a gyerekeknek. Az ötlet bevált, a Djeco rengeteg játékot gyárt és árul a világ országaibaan, építójátékoktól a puzzle-okon és húzogatós állatokon keresztül kifestőkig és társasokig.

Szülinapra autópályát varrtam egy kétévesnek. Azzal a megfontolással, hogy pálya mellé autó is dukál, vettem néhány szuper minijárgányt is. A dobozok viszont a nyakamon maradtak, úgyhogy muszáj volt velük kezdnem valamit. Kitűzőt már csináltam ezelőtt, de ennyire jól még sosem sikerült. A doboztenger meghozta az ihletet.



Olyannyira, hogy aztán hűtőmágnes gyártásba kezdtem, és addig-addig vágtam és ragasztottam, míg a zsáknyi szemét le nem apadt egy félmaroknyi vagdalékra. Remekül szórakoztam, és szerintem a végeredmény sem lett rossz.

A Kalligráf Kiadó gondozásában, Bánfalvi Gábor fordításában most jelent meg először ez az amerikai meseklasszikus, a Curios George, a Kíváncsi Gyurka. A kötetet Hans Augusto Rey rajzolta és feleségével, Margaret Reyjel együtt írták. Reyek Hamburgból származtak, de a háború elől Párizsból, csomagjukban a Kíváncsi Gyurka kéziratával, Spanyolországon át Brazíliába majd Amerikába menekültek. A Kíváncsi Gyurkának hét kötete jelent még meg Rey életében, de számos rajzfilm, egy nagyjátékfilm és újabb epizódok is napvilágot láttak, miközben az eredeti történeteket is folyamatosan újra kiadják.

A hét legjobb híre, hogy Takács Mari is blogot indított. Stílszerűen az íróasztalának képével nyitott, majd következtek részletek a művekből. Mint kiderült, Pécs szerencsés polgárai Takács Mari által tervezett bábokkal készült bábelőadásokat láthatnak. Ezek közül az egyik a Hófehérke. A Hófehérke, minden gyerek egyik kedvenc meséje, amit egyszerűen nem lehet normális kiadásban megkapni, csak a régi Disney felújított-lebutított változatában.


Nekünk van egy Győrffy Anna rajzolta diánk, aminek vizuális értéke, khm, khm, de túlságosan közel van és belém épült, és van az a bizonyos térbeli mesekönyv, amit Sándor Csilla is megmutatott, és ami ronggyá szakadt. Valahogy kimaradt a Pagony klasszikusokból is (Csipkerózsika, Jancsi és Juliska, Piroska és a farkas). Egyszóval nálunk Hófehérke csak fejből megy, de milyen boldogok lennénk egy Takács Mari-féle verzióval! Mert a blogon szereplő törpék több, mint ígéretesek.

A Koinónia gyerekkönyv-kínálatára érdemes odafigyelni. Míg olyan klasszikusok is vannak köztük, mint Hervay Gizella Kobakja, Kovács András Ferenc Víg toprtyána, addig új gyerekkönyvszerzőket is megismertetnek velünk és ugyancsak adnak az illusztárció minőségére (hogy csak Keszeg Ágnest és M. Tóth Gézát említsem).