gyerekkönyv és játék

A Pagony és a noha Stúdió és Alkotóműhely a Pozsonyi Piknik rendezvényen Ki mit tudot hirdet 4-12 éves gyerekeknek!

Nevezni lehet Vers-Mese; Zene-Ének-Hangszer és Mozgás-Színház-Tánc kategóriában.

A Ki mit tud időpontja 2010. augusztus 28. szombat 10-13 óráig.

A helyszín a noha előtti Gyerekszínpad.

Igaz, messze van még a nyár vége, egész pontosan augusztus 28-a, de nem árt már most megjegyezni, hogy ezen a napon reggel 10-től este 10-ig újra Pozsonyi Piknik! Lesz megint gyerekszínpad a Noha és a Pagony szervezésében, kézműves foglalkozások, tombola, dedikálások, sőt, gyerek Ki mit tud is.

Nem tudom, más hogy van vele, engem gyerekkoromban idegesítettek a képeskönyvek. Idegesített, ha a rajzon nem az volt, mint a szövegben, idegesített, ha kevés kép volt a könyvben, akkor inkább már egyáltalán ne is legyen! De ha már elhúzták előttem a mézesmadzagot, legyen is szépen végigrajzolva!

Ha az egész család horrort olvasgat, akkor a legkisebbeket se hagyjuk ki a jóból: nekik Orbán János Dénes Búbocskáját olvassuk! Erős idegzetű négyéveseknek is ajánlom, de leginkább azok a gyerekek fogják élvezni, akik már elég sok, nagy varázsmesét hallottak, és mind életkorilag, mind szövegtapasztalataik folytán szokva vannak a mesebeli kegyetlenkedéshez, de felüdülésként szívesen hallanak egy kicsit a tökéletes királyfiak helyett valami másról is.

Gaiman rémtörténetein nem csak a szülők, de a kritikusok is előszeretettel vitáznak. A kérdés természetesen az, hogy való-e gyermekkézbe az olyan mesekönyvnek álcázott horror, amiben gombszemű banyák és véreskezű gyilkosok áhítoznak az ártatlan gyermeklelkekre. A kérdést a végén mégis mindig a gyerekek maguk döntik el. Aki nem bírja a rémmeséket, annak a Harry Potter második kötete is ki fog fordulni a kezéből. Aki viszont szeretne egy kicsit borzongani, az még a felnőttek könyvespolcáról is képes kitúrni a tiltott irodalmat.

A Csodaceruza folyóirat és kiadó évek óta folytatja komoly munkával a gyerekirodalom népszerűsítését, illetve a kortárs irodalom elismertetését, és a jó gyerekirodalom perifériáról való bekerülését. Sándor Csillával, a kiadó vezetőjével Győri Hanna beszélgetett.

A Békés Pál emlékesten hangzott el Lackfi János meséje, amiben hallunk rettenetes elfoglaltságról, ablakon hömpölygő esőcseppekről és hadi helyzetről.

 

Amolyan Lackfi Jánososan a békés Békés Pálról.

Henning Mankell svéd drámaíró, krimiszerző négy részes ifjúsági-regénysorozata fenn játszódik, északon, Svédország egyik leghidegebb városában, ahol még júniusban is képes esni a hó, és sötéten veszik körül a kisvárost a sűrű fenyőerdők.

Bruno kilenc éves német kisfiú. Apu munkája miatt el kell költöznie az egész családnak Berlinből, ahol eddig éltek egy szép nagy házban. Brunonak így el kell hagynia barátait, megszokott környezetét. Sok történet indul ehhez hasonló szituációval. Csakhogy itt kicsit más a helyzet: 1942-ben járunk, és apu munkája nem más, mint az auschwitzi haláltábor vezetése.