Illusztrátor: Maul Ági
Tessloff és Babilon Kiadó, 2014
32 oldal, Kemény borító
Sziasztok! Ti mit kerestek? Mire vágytok? Mit szerettek? Én csak egyet: barátokat! Akár egyet, akár sokat! Keressetek velem, gyerünk! Kalandos helyekre megyünk. Le is ülünk, ha fáradtok... Sziasztok! Sziesztáztatok? Alfa, a kis robotfiú száguldozik a könyv lapjain: arra programozták, hogy megtalálja tükör-párját. Ismeretlen lényekkel találkozik a dzsungelben, a kalózszigeten, a lufi pályán, a kísértetkastélyban... A rímes mese és az illusztrációk szerves egységet képeznek. A Tükörcicák után méltán várják ezt a tükör-történetet a kis rajongók.
2170 Ft
1845 Ft
(-15%)
Fura állat a vers, mert valahol mindenki a verssel kezdi, még csecsemő korában, a tente, baba, tente, a szemedet hunyd le és a hóc, hóc katona ritmusa mindenkinek a zsigereiben van. Aztán még mindig nagyon sok verset hallgatunk, csak népdalnak hívjuk. Aztán egyszer csak a ritmus helyett elkezdünk a történetekre vágyni, az érzelmek helyett a kalandra, a belső én helyett a külső aktorra. Az iskolában kezd elidegenedni a vers, amikor a magyar tananyag részeként boncolandó idegen test lesz. De visszatér, zenébe bújva, szerintem minden valamire való tizenéves legalább negyven verset tud fejből, csak számnak hívják, de vers az: sűrített, üres helyekkel körbevett, (gondolat)ritmusos izé. Aztán amikor felnövünk, megint eltűnik, elveszítjük, ahogy kicsit magunkat is, és amikor gyerekünk lesz, és azt hisszük, hogy már rég elfelejtettünk verset mondani, akkor a végtelen éjszakai ritmikus járkálás és ringatás közben előtörnek a régi sorok. Kinek a népdal, kinek József Attila, kinek az RHCP, de sorok, üres helyekkel, ritmussal, dallammal. Kicsit visszatalálunk megint önmagunkhoz. Akkor: olvassunk verseket. Itt van négy új, jó könyv. - Győri Hanna, Hajdú Zsanett
További kapcsolódó cikkek...