A Legkisebb ugrifülesről szóló verset már ismerjük az előző könyvből: „Milyen okos, milyen ügyes, a Legkisebb Ugrifüles!” Most is ügyesen és okosan sétálgat a városban barátjával, Tüskéshátúval. Ámulnak és bámulnak, és nagyokat tüsszentenek. Illetve először a trafikos bódé tüsszentett, majd utána ők. Gyorsan elbúcsúznak, mielőtt eltüsszentenék az összes téli tüsszentést. Kiszabadítanak egy rigót a kalitkából, pirosra állítják a közlekedési lámpát az üldöző macska előtt, s a vakondtól megszerzik a kulcsot. Koncertet adnak egy beteg gyereknek, megalakítva a radiátor ütőzenekart, amitől rögtön meggyógyul. A vidám és szép mesét közelebb hozzák szívünkhöz Ráduly Csaba szívet és szemet gyönyörködtető rajzai.