A gyerekkor talán legszebb adománya a feltétlen hit a csodában. Egy pici gyereknél teljesen hiányzik a kétely. A világ legtermészetesebb dolga például, hogy jön a Mikulás: a nagyszakállúnak érkeznie kell, mert az a dolga, hogy örömet okozzon a kölyköknek, hogy megteremtse a várakozás, az ünnep örömét, függetlenül attól, hogy minden kultúra más és más történetekkel, szokásokkal ruházza fel a személyét. Janó és Janka esetében a holland verzióról olvashatunk, ami a magyar hagyományainkkal sokban egyezik – bár ember legyen a talpán, aki nincs összezavarodva az angolszász télapós hagyományok domináns jelenléte miatt.

Északon jó gyereknek lenni! Hatékony és élvezetes az oktatás, és az élmény alapú, játékos tanulás tükröződik a gyerekirodalomban is. A skandináv országok pontosan tudják, tiszteletben tartják, hogy milyen egy gyerek. Ezért, ha azt szeretnéd, hogy egy könyvnek 100%-os sikere legyen, és évekkel később is leemelje a gyerek a polcról, akkor válassz skandináv meséket!

Most pedig bemutatjuk a felejthetetlen kedvenceinket.

Azt már régóta tudom, hogy Annie M.G. Schmidt a holland gyerekirodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, arra viszont csak egy teljes Hollandiában töltött év után jöttem rá, hogy mekkora kultusza van a mai napig. Bár az írónő már több mint húsz éve nem él, könyveinek népszerűsége töretlen: minden holland gyerek ismeri Janó és Janka, Titi, Oti, Szutyok Sári és a többiek történeteit. Úgy döntöttem, kihasználom, hogy Hollandiában vagyok, hogy minél többet megtudjak egyik kedvenc szerzőmről.