Otfried Preussler

Ne féljetek tőlem!

A kis szellem minden éjszaka nyugodtan kísért Bagolykő kihalt várában, ahol nappal iskolás csoportok ismerkednek a lovagkorral. Persze a szellemnek erre nincs szüksége, anno ő kergette el a város alól a svédeket, amikor ágyúztak, mert azért a sok napos ágyúdörgés még egy olyan nyugodt lelket is (van lelke a szellemeknek? neki biztos, még hozzá nem is kicsi!) kihoz a sodrából, mint Preussler . Csak egy dolog bántja: még sosem látta nappal a világot! – Győri Hanna ajánlója

Tovább olvasom...
Torzonborz megjavul

A harmadik Torzonborz-kötet ugyanúgy indul, mint az eddigiek: Nagymama főzőcskézik, várja Jancsit és Lacit, Torzonborz meg a kert végében ólálkodik. Csakhogy most nem a rabló kapja el a szegény Nagymamát, épp ellenkezőleg: Nagymama kapja el a rablót - és csak utána jut eszébe, hogy el is kéne talán ájulni…

Tovább olvasom...
Torzonborz magával ragadó

Azzal kezdem, hogy Torzonborz első kötete karácsonykor érkezett hozzánk, és Léna (5) egy hét alatt befalta. Azóta hetente hallgatom a kérdést, hogy mikor jön a, mikor jön a második rész… és végre! Végre itt van, és egy jottányival sem halványabb az elsőnél. Sőt, mi talán még jobban élveztük, hogy az ismerős szereplőket köszönthetjük, velük tölthetünk - no, nem sok időt, mert ezt két húsvéti-szünetes nap alatt kellett felolvasni a gyerekeknek: piknikezés, buszozás, kirándulás, játszóterezés, ebéd, vacsora, altatás közben. Mindenhol ott volt velünk Torzonborz.

Tovább olvasom...