Jó a humorod? Sőt, mi több, nem bírsz ki fél órát ironikus, vagy ne adj' isten teljesen abszurd megjegyzések nélkül? Mindeközben ott bujkál még benned a gyerek? Akkor te már tuti, hogy rég vérbeli kufli-rajongó vagy! 

A legújabb kufli-kötet, Kiránduló kuflik kapcsán felidézzük, hogy milyen tereket hódítottak már meg a kuflik (spoiler: az összeset). Dőljetek csak hátra, most elmeséljük nektek a kufliverzum születését, tágulását és azt, minek örülhettek most a legjobban!

Hiába töritek a fejeteket, következő kufli-mese nem szerepel egyik kötetben sem, hiszen egy különleges alkalomból íródott. Szeptember közepén adták át az V. kerületi Hild téren a hiper-szuper kufli játszóteret, ahol minden, de minden csak kuflis. Dániel András a megnyitón olvasta fel a külön erre az alkalomra írt meséjét, melyet egyébként ti is meghallgathattok a játszótéren a kihelyezett QR-kód beolvasásával, ráadásul Scherer Péter, a „Kuflik magyar hangjaként” is ismert kiváló színművész előadásában. De addig is olvassátok el Dániel András - aki annak idején a Hild téri Általános Iskola diákjaként maga is sokat játszott a téren - meséjét ITT, aztán irány a Hild tér!

Messziről kell kezdenem, ha kíváncsi vagy, miért a legtutibb időtöltés a Mindenki mászkált lapozgatni. Röviden letudhatnám annyival: nincs jobb, mint bámészkodni! És bízom benne, mindekihez eljut a könyv, aki már ismeri és művészi szinten űzi a bámészkodást. Akik szeretnek lelassulni, elmélázni, időt hagyni, imádni fogják ezt a könyvet! Azoknak viszont, akik kevéssé értik, mi a csuda értelme van egy olyan képeskönyvnek, amiben egy fiktív térben furcsa alakok mászkálnak erre-arra, és látszólag nem történik velük semmi különös, megpróbálom elmesélni, miért pont az ilyen könyvek bambulása során történnek a legkülönösebb és legfontosabb dolgok!

Olvass tovább!