NEM IS HASONLÍT ZSIRÁFRA! - sztereotípiák 2.

A szülők valamiért azt gondolják, hogy ha egy gyerekkönyvben a képek szerintük absztraktak, akkor azt a gyerek nem érti. Ők igen, de a gyerek nem. Leginkább azért, mert nem hasonlít a valósághoz, és ugye a) a gyerekek kiválóan ismerik a valóságot, b) elutasítják a fikciót, nem értelmeznek és nincs képzelőerejük, c) nem képek vannak a fejükben, hanem csak konkrét dolgok konkrét leképezései.
tovább...

A sokszínűség izgalma - Réber László világa

Aki a hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes években volt gyerek, annak meghatározó nyomot hagyott a vizuális memóriájában Réber László képi világa. Kevés olyan gyerekkönyv-illusztrátor van, akinek ennyire beépült a neve a (művelt) köztudatba. Nem csoda, hiszen olyan népszerű gyerekkönyv-szerzők állandó partnere volt, mint Lázár Ervin vagy Janikovszky Éva. Az ő rajzai nélkül teljesen elképzelhetetlenek ezek a művek - nem is tudom, hogy a Ha én felnőtt volnék vagy a Már megint szövegei hogy állnának meg a gyerekesen satírozott gömböc kisfiúk és hatalmas masnis kislányok, a jellegzetes felnőtt pózokba merevedett különböző nénik és bácsik nélkül.
tovább...

Jaj, ez olyan sötét! - Sztereotípiák I.

Új sorozatunkban olyan írásokkal jelentkezünk, amelyek bizonyos beidegződéseket, berögzüléseket vesz tárgyául. Mert mit is várunk, vagy mi az, amit egyáltalán nem várunk, és vajon miért? A gyerekkönyv legyen világos. Legyen vidám, realisztikus, problémamegoldó, traumafeldolgozó. Gondolkoztasson, tanítson, szórakoztasson. Legyen mesés, de reflektáljon a mindennapokra. Legyen cuki. Cukicukicuki. Ne legyen absztrakt, sötét, ijesztő. Ne legyen benne halál, vagy gusztustalanság, lehetőleg még illetlenség se sok. Ne legyen benne sok ismeretlen szó és otromba rajzok és bonyolult versek. Mosolyogjanak. Tessék mosolyogni! Hogy miért? Mert az a jó gyereknek. Szerintünk?!
tovább...

Mit tettem akkor, amikor először tettem valamit? - Amikor életemben először megszülettem

A fiatal, francia szerzőpáros könyve tulajdonképpen arról szól, hogy milyen lehet a világ akkor, amikor még kicsi az ember, esetleg újszülött, vagy első lépéseket megtevő baba, és először találkozik bizonyos élethelyzetekkel. Hogyan reagál, ha apa könnyei hullanak rá, amikor először látják meg egymást, ha sziklának ütközik, vagy mikor meghal a nagypapa... A hol költői, hol vicces sorokat olyan illusztrációk kísérik, amik humorukkal és melegségükkel még közelebb hozzák ezeket a nem mindig egyszerű témákat.
tovább...