Gimesi Dóra

Dramaturg, rendező, író.

Szegeden született 1983-ban és ott nőtt fel, erősen kötődik a Tisza-parti városhoz. A Színház és Filmművészeti Egyetem, színháztudományi szakán végzett, bábszínházi adaptációkra szakosodva szerez doktori fokozatot.
Jelenleg a Budapest Bábszínház vezető dramaturgja. Korábban szabadúszó dramaturgként, esztétaként dolgozott. Mesét, darabot, hangjátékot, forgatókönyvet ír, átír, adaptál. Számtalan színházi díjjal jutalmazták már előadásait. Konzekvens művészi elképzeléseivel a kortárs bábjátszás megújítója.
Fontosabb előadásai voltak többek között A hétfejű tündér, Hajnali csillag peremén, Amália, Repülési lecke kezdőknek, valamint számos modernizált népmese adaptáció, pl. A mindent látó királylány, Csipkerózsika, Tündér Ilona.
A Pagonynál megjelent első mesekönyve a Csomótündér, a benne szereplő mesék azóta egytől egyik bemutatásra kerültek az ország különböző bábszínházaiban. A Macskaherceg kilencedik élete című mesekönyveét a HUBBY Az Év Gyerekkönyve díjjal jutalmazta. A kiskamaszok körében nagyon népszerű Időfutár-sorozat egyik szerzője.



Magáról így nyilatkozik:

"Gimesi Dóra vagyok. (Mondjuk ez nem egészen magától értetődő, mert hároméves koromig úgy gondoltam, hogy Emmának hívnak. De aztán elmúlt.)
Az a munkám, hogy meséket írok. Leginkább bábszínházba, de újabban könyvbe és rádióba is.
Amikor éppen nem írok, akkor is történeteket olvasok/nézek/álmodom. (Azt hiszem, a szüleim és a nagyszüleim tehetnek róla, meg az a sok-sok átmesélt gyerekkori délután.)
Szeretek a kádban olvasni, a bolhapiacon bogarászni és Shakespeare-t meg Rejtőt idézni, hogy azt higgyék, okos vagyok.
Szeretem a Lear királyt, a Csillagok háborúját, Neil Gaiman képregényeit, a színes cipőket és a tejberizst eperlekvárral."




A Ligetből egyenesen a polcainkra...
2024-05-15
#Ezt olvassuk

Vannak dolgok, amikről nehéz beszélni még felnőttként is -pont ezek a dolgok azok, amikről a gyerekeknek a legtöbbet tudnak kérdezni! Emiatt a legtöbb szülő már jó előre felkészül ezekből a kérdésekből, hogy a lehető legtürelmesebben, a gyerek korához illően tudjon válaszolni. De mi történik, ha a gyerekünk olyanokat kérdez, hogy milyen volt a második világháború? Vagy milyen volt az élet a vasfüggöny mögött, és egyáltalán mi az a vasfüggöny? Ezekre a kérdésekre és még sok másikra ad választ rengeteg türelemmel és érzékenységgel Gimesi Dóra most megjelent könyve, az Amikor mesélni kezdtek a fák. Olvass tovább, és tudj meg többet erről a gyönyörű mesekönyvről!

Tovább olvasom...
Amikor megjöttek a munkagépek, világgá mentek a fák
2024-05-15
#Olvasósarok

Tudtátok, hogy ahol egy nagyon öreg fát kivágnak, ott egy időörvény nyílik, amelyen keresztül megnézhetünk mindent, amit a fa az életében látott? Alíz százéves dédmamája szerencsére ismeri a trükköt, amivel utazhatnak az időben. Meglátogatják az 1896-os Városligetet, elugranak a háború sújtotta Budapestre, a hatvanas évekbe, amikor Góliátot, a bálnát kiállították a Ligetben, majd egy 1988-as május elsejei felvonulásra. Olvass bele Gimesi Dóra könyvébe, és élvezd Rofusz Kinga lélegzetelállító rajzait!

Tovább olvasom...
Nagymama, miért olyan nagy a füled?
2024-05-09
#Ezt olvassuk

Már a legrégebbi időkben is nagyszülők mesélhettek az unokáinak esténként a pattogó tűz mellett. Bár nem maradt fenn ezeknek a meséknek a szövege, kitalálhatjuk, miről szóltak: küzdelemről, örömről, bánatról, szerelemről, családról, halálról és születésről. Tehát magáról az életről. Vannak olyan meséink, amikben fontos szerepet játszanak a nagyik és nagypapák: ki ne emlékezne Piroska nagymamájára, akit egy harapásra lenyelt a gonosz farkas, vagy Nagyanyóra és Nagyapóra, akinek a kertjében az óriási répa termett? Válogatásunkban megismerheted a legvagányabb nagyszülőket!

Tovább olvasom...

Sütihasználati beállítások