10 ok, hogy miért jó könyv a Nem a szemeddel látsz
1. Ez a könyv megtanítja, hogy nem szabad magadban tartani az érzelmeidet, mert ha egyszer mégis robbansz, akkor az nagyot fog szólni. És nem biztos, hogy jól fog elsülni a helyzet. Ha nem engeded ki időben, ami benned gyűlik, akkor sokkal rosszabb lesz neked és a környezetednek is. Mondd ki bátran, hogy mi az, ami bánt, hisz nem lehet belőle baj. Parker elfojtotta az apja halálával kapcsolatos érzelmeit. És mi lett belőle…
2. Ne babusgass hosszú ideig egy olyan sérelmet, ami nem éri meg, vagy esetleg nem is úgy történt, ahogy hiszed, hogy történt. Járj utána a dolgoknak, és ne vonj rögtön magad köré betonból falakat, mert azon keresztül nemhogy szemlélni, de befolyásolni még kevésbé tudod az eseményeket. Parker évekig rágódik a Scott és közte történteken. Nem tud megbocsátani a fiúnak még ennyi év után sem. De biztos, hogy jó ez így?
3. Ne hagyd, hogy valami megakadályozzon abban, hogy azt csináld, amit szeretsz. Ne hagyd, hogy mások mondják meg, hogy mi veszélyes, vagy, hogy mire vagy képes, esetleg mit nem tudsz megcsinálni. Bizonyítsd be, hogy igenis, meg tudod csinálni, és magasról teszel arra, hogy másnak mi a véleménye róla.
4. Rengeteg embert a félelme irányít, aggodalommal van tele, esetleg kétségbe esik. Nagyon sokszor hallani olyan történeteket, ahol egy ember nem mert lépni, mert félt a következményektől. Nem mert cselekedni, mert félt, hogy milyen hatással lesz ez rá a jövőben. Ezt, azt hiszem nem kell tovább ragozni, mert mindenki tudja, hogy mire gondolok. Le kell győzni a félelmeket, és szembe kell nézni velük, különben nem tudunk tovább lépni. Csak állnánk egy helyen, és azon töprengenénk, hogy „mi lenne ha”. Lehet, hogy rosszul gondolom, de nem kellene e helyett a gondolatmenet helyett esetleg cselekedni? Parkernek mindenki azt mondta, hogy túl veszélyes sportot űz. De őt érdekelte? Nem! Legyőzte a félelmeit, és valóra váltotta az álmát. És közben végig szárnyalt.
5. Próbálj ki új dolgokat, és merj váltani! Ne bújj el a sarokba minden olyan alkalommal, amikor valami megváltozik. Ragadd meg az életet a szarvánál fogva, és élvezd!
6. Parker sosem adja fel. Ez tetszik benne a legjobban. Miután elveszti az édesapját, azután is feláll a padlóról és folytatja a megszokott életét. Csak most már nélküle. Sosem panaszkodik, még akkor sem, amikor lenne oka rá. Rengeteg olyan példát tudnék felsorakoztatni, ahol az emberek a legkisebb nehézséget is világvégeként élik meg. A könyv olvasása közben elgondolkodtam, hogy hol is kezdődik az igazi probléma? Ha nem találod a fél pár zoknidat? Vagy ha elkésel a munkából? Annyit elárulok, hogy Parkernek nem ezek a legfőbb gondjai. Mégis minden akadályt hősiesen ugrik át.
7. Nagyon tetszik benne, hogy annak ellenére, hogy Parker nem lát, mégis teljesen hétköznapi az élete, és ugyanúgy él, mint a többi vele egykorú.
8. Ez a könyv megmutatja, hogy nem minden a látszat. Hiába mutatja valaki azt, hogy ő rossz ember, lehet, hogy mélyen legbelül egy Gandhi rejtőzik. Parker az egész könyv alatt azt tanulja, hogy hogyan kell megismerni valójában valakit, és hogyan tudja a kapcsolatait tisztázni. A siker végül nem lesz 100%-os, de az eredmény még így is lenyűgöző.
9. Betekintést nyerhettem egy olyan világba, ahol eddig nem jártam, és nem tudtam róla sokat. A könyv által olyan dolgokat tudtam meg, amikről eddig még csak nem is hallottam, és érdekes volt, hogy a látássérültek hogyan élik meg egy napjukat.
10. Imádtam, hogy nem egy tipikus befejezést kapott a történet, ahol a lány és a srác kézen fogva elsétálnak a naplementében. Teljesen életszerű jelenettel zárta le az író a történetet. Nem volt cukormáz sziruptól csöpögős, szerelmes befejezés. Imádtam.
