Év Gyerekkönyve Díj 2026 - íme a nyertesek!
Rengeteg kiváló gyerekkönyv jelenik meg minden évben a különböző kiadóknál, így nehéz közülük választani, melyek lehetnek a legszínvonalasabbak, amikre aztán igazán érdemes odafigyelni. A HUBBY egy szakmai zsűri segítségével rangsorol, és először kiválasztja az úgynevezett shortlistes könyveket, amelyek közül kategóriánként kikerülhetnek a győztesek. Most megmutatjuk neked a nyerteseket, köztük 5 pagonyost. Gratulálunk mindenkinek! Olvass tovább!
0-6 éves korosztály Molnár T. Eszter: Barker Karcsi színre lép, és ott is marad (Pagony Kiadó, Ill.: Máray Mariann, Szerk.: Kovács Eszter)
Barker Karcsi, az imádnivalóan ügyetlen, de a végsőkig segítőkész elefánt (és muzsikus) belopta magát az olvasók szívébe.
„A gyerekirodalom régi, makacs kérdése, hogy mi történik akkor, ha valami váratlan toppan be a hétköznapi világba. Egy sárkány, egy tündér, egy manó – vagy éppen egy elefánt.” - kezdte laudációját Elekes Dóra.
Az oszloplábak széttapossák a gondosan ápolt veteményest! A lepedőfülek lesöprik a szárítókötélre aggatott, frissen mosott ruhákat! A hosszú ormány leveri a házak kéményét! Charles Barker, barátainak csak Karcsi, a világcsavargó és muzsikus pont akkora feltűnést kelt a falucskák utcáin, mint a cirkuszi porondon, de taps helyett szidalmakat, ováció helyett görbe tekinteteket, rózsacsokrok helyett fenyegetéseket kap.
Még szerencse, hogy Karcsi a világ legügyesebb elefántja, és egy-kettőre megszerel mindent, amit véletlenül elrontott, a ledöntött kéménytől kezdve a kidöntött kertkapuig.
7-12 éves korosztály Vészits Andrea: Ábris és az azúrkék patkány (Pagony Kiadó, Ill.: Bölecz Lilla, Szerk.: Csobod Luca)
Ábrissal egy kórház várótermében ismerkedünk meg, ahová súlyos szőrallergiája miatt érkezett -– immár sokadszor. Na de hogyan kerül ilyen helyzetbe egy kisfiú, akit féltve óvnak a szülei mindenféle állattól?
Nyilván úgy, hogy valamiben sántikál!
Néhány órával a kórházi kitérő előtt, apukája munkahelyén – egy laboratóriumban – Ábris titokban megment egy kék patkányt. És ezzel nemcsak egy fulladozva köhögős délutánt biztosít magának, hanem egy életre szóló kalandot is!
Persze ilyen súlyos allergiával lehetetlen egy apró szegedi lakásban rejtegetni egy patkányt, így Ábris akcióba lendül: felhívja rég nem látott nagyszüleit, akik egy hatalmas kertes házban élnek, sok-sok állat társaságában.
Az teszi ezt a regényt igazán különlegessé, hogy nem csak a kisfiú, hanem Azúr, a megmentett kék patkány nézőpontját is megismerhetjük. Tud majd azonosulni ezekkel az imádnivaló, életteli karakterekkel mindenki: aki hirtelen új élethelyzetbe kerül, aki néha nagyon egyedül érzi magát, akinek a családja kicsit más, mint az „átlag”, aki állatrajongó, aki mindig vágyott egy legeslegjobb barátra.
Vészits Andrea regénye egyszerre mesél a kiskamaszkor magányosságáról, néha feloldhatatlannak tűnő családi konfliktusokról, mindezt ellenállhatatlan humorral. Nem csoda, hogy a HUBBY szakmai zsűrijét is levette a lábáról!
Ifjúsági (12+) korosztály László Noémi: A mi iskolánk (Gutenberg Kiadó, Ill.: Hatházi Rebeka, Rostás-Péter Emese)
Részlet Tótfalusi Ágnes laudációjából:
„A 12 + nagyon tág kategória, sokféle irodalmat magába foglalhat, és hadd játsszam egy kicsit a szavakkal: ezeket a műveket olvashatja kamaszlány, kamaszfiú, young adult, középkorú, koros, kortalan, idős – ez a kategória időtlen, bár tulajdonképpen az igazi irodalom mindig időtlen.
László Noémi csodálatos, mély, drámai és vicces regényt írt Kolozsváron telt gyermekkoráról és kamaszkoráról.
A kamaszok most élik át, fiatal felnőttek még nem kerültek tőle messze, de még az idősebbek is emlékeznek a gyermekkorukra, kamaszkorukra, az iskolára, a szünidőkre, amikor lassan, álmodozva telik az idő, a téli latyakra a hógolyózások idején, a nyomasztó tornaórákra, a félrenyekkenő tornaszekrényekre, a szadista és félbolond tanárokra, a szép ruhás, szép cipős tanárnőkre – ezek is általános, időtlen tapasztalatok, csak a nyomasztás-szorongás-felszabadulás fokozataiban vannak különbségek.
A korszak, a tárgyi világ nyomasztó, meg ott van az is, hogy a fiúk más lányokért rajonganak, a nyelvtanulás sem megy mindig könnyen, és hiába piarista az iskola, ha az ember olyan nehezen boldogul az istenfogalommal.
És a gyermekkor és kamaszkor mégis gyönyörű, könnyű és nehéz, bonyolult és egyszerű, a felnövés valamiképpen megszabadulás, és ezt sikerült László Noéminak nagyon szépen, szórakoztatóan és elgondolkodtatóan megírnia.”
Illusztráció kategória Máray Mariann: Így megy ez (silent book, Csimota Kiadó, Szerk.: Csányi Dóra)
Részlet Fenyő D. György laudációjából:
„Máray Mariann silent bookja, magyarul csöndeskönyve vagy szöveg nélküli képeskönyve életről és halálról mesél. Előzéklapján a fűben rajzolódik ki egy állat körvonala, egy egér teste, de kiterítve, holtában. Főcímlapján egy temetőben járunk, ahol egy kisegér locsolgatja a virágokat egy másik egér sírköve előtt, egy kukac áll megilletődötten, levett kalappal egy állatka sírjánál, és látunk még e temetőben kutyasírkövet és egy növényekkel benőtt, gazdátlan sírt. A halálról szól hát ez a könyv, arról, hogy mindannyiunk legkedvesebb hozzátartozói, szülei, barátai, rokonai és szerelmei egyaránt ki vannak téve a halál kérlelhetetlen uralmának, ahogyan mi magunk is. Így megy ez – mondja a könyv, igen, elpusztul minden a földön, ami élő volt valamikor.
De nemcsak elpusztul: születik is. Az egércsaládban egyre nehezebben mozog az egér-anya, mert vemhességében a pocakja egyre nagyobb, majd a megszületnek a kis, szőrtelen, rózsaszínű egérfiókák, aztán ott játszanak az apa és anya körül, majd egyre nagyobbak lesznek, egyre távolabbi vidékeket keresnek fel a szüleikkel, még a tengerre is kihajóznak, élnek, a szó legmélyebb értelmében: van egy életük, gazdag, színes, tartalmas, ez az életük.
Máray Mariann gyönyörű képeskönyve úgy beszél életről és halálról, hogy minden gyerek megérti, és minden gyereknek mond róla valami fontosat. És ugyanígy szól minden felnőtthöz is, mert élettel és halállal mindannyiunknak sok dolga van.”
Ismeretterjesztés kategória (szerző-illusztrátor szerzőpáros): Návai Péter: Jöttünk, láttunk, itt maradunk (Pagony Kiadó, Ill. Herbszt László, Szerk.: Győri Hanna, Grancsa Gergely)
Hogy kerültek a magyarok a Kárpát-medencébe? Mi volt ez a rengeteg hatalmi harc az Árpád-ház körül? Mi ez az egész az Aranybullával, a tatárokkal meg a kiskirályokkal?
Ha szeretnéd átlátni, hogy mit miért csináltak a királyaink a magyar állam első háromszáz évében, és hogyan alakult át a nomád pásztorok népe falvakban és városokban élő keresztény társadalommá, akkor olvasd el ezt a könyvet – mert a közös történeteink mainapig hatással vannak a mindennapjainkra.
A Pagony nemrég indult Végtelen történelem-sorozatában Návai Péter, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola történelemtanára mesél humorosan és könnyen érthetően a magyarság történetéről, hogy az is képbe kerüljön, aki az órákon inkább aludt jegyzetelés helyett. Herbszt László képei pedig nemcsak illusztrálják az eseményeket, de sokszor viccesen, néhol pedig egészen naturalisztikusan jelenítik meg a történelmünk egy-egy jelentős pillanatát.
Részlet Paulovkin Boglárka laudációjából:
„Már a cím is telitalálat, a klasszikus cézári mondatot idézi, humorral átitatott fricskával: “Jöttünk, láttunk, maradunk!”
A kötet vizuális rendszere példa értékűen világos. A prioritás egyértelmű, a betűtípusok és információs felületek kialakítása következetes, és stílusában gyönyörűen él együtt az illusztrációkkal. Áttekinthetővé, ugyanakkor nagyon élvezetessé teszi a befogadást, és rengeteg tényt mesél el történelmünk első 700 évéből, megterhelés nélkül, magával ragadóan.
Őszintén feltárja a történelemtudomány kirakósjáték jellegét, tudatosítja a tények, feltételezések és hiedelmek közötti fontos különbséget, hogy a gyerekek a megfelelő módon kezelhessék azokat.”
Műfordítás kategória Pacskovszky Zsolt – Christelle Dabos: MI - Nous (Kolibri Kiadó)
Részlet Paulovkin Boglárka laudációjából:
„A Pacskovszky Zsolt fordításában megjelent Nous – Mi is díjat nyert Franciaországban 2025-ben: a legjobb ifjúsági sci-fi/disztópia díját. Ez a mű is fantasy, de Christelle Dabos meghatározása szerint disztópikus és retró fantasy – retró olyan értelemben, hogy a közelmúlt tárgyai is felbukkannak benne, például az elemes sétálómagnó (és nem walkman!), és a francia internetes végszámítógép, a Minitel.
A Mi világában minden embernek van egy Ösztöne, amely a közösség, vagyis a Mi szolgálatában áll. Mindenki látható helyen viseli az ösztöne jelzését, és engedelmeskedik a saját ösztönének, képtelen is ellenállni neki. Ám ez voltaképpen kasztrendszer, és erős alá-fölérendeltségi viszonyok jellemzik.
Pacskovszky Zsolt tökéletesen leképezi a Christelle Dabos által megteremtett világot – külön csavar, hogy mindig megtalálja az egyensúlyt, érzi, hol nem kell lefordítani a beszélő neveket: Avril/ Április, Janvier/Január, Modeste/Szerény, és hol kell magyar kifejezéseket teremteni: érdempontok, rontópontok, védelmezők, sugalmazottak, engedelmesek, jelzésazonosítók és leleplezők.”
Elsőkönyves kategória (szerző-illusztrátor szerzőpáros): Győri Alíz: Hanitkai álmok (Cerkabella Kiadó, Illusztrálta: Száler Tímea, Szerk.: Nacsa-Soós Barbara)
Részlet Katona Alexandra laudációjából:
„Talán abban megegyezhetünk, hogy egy gyerek minden álmát valóra váltani korántsem könnyű vállalkozás – különösen akkor, ha Hanitka (kissé bogaras) királyához hasonlóan szó szerint vesszük a feladatot. Győri Alíz friss, sziporkázóan szellemes történetében Lili királylány előző esti álmainak életre keltésén egy egész színházi társulat és az ország teljes lakossága dolgozik fáradhatatlanul. Mindebből azonban Lili mit sem sejt, míg barátai fel nem fedik előtte az igazságot. Innentől kezdve pedig a hercegnő álmai – furcsa módon – elkezdenek hosszabb nyári szünetről és minden gyereknek járó fagylaltról szólni…
Győri Alíz szövege és Száler Tímea rajzai egyesítik mindazt, ami az igazán élvezetes (gyerek)irodalom sajátja: eredetiséget, fantáziát, felszabadult, ám olykor csípős humort, miközben megindító mélységeket is bejárnak. A szöveg és az illusztráció remekül érti és érzi egymást, két kiváló, karakteres alkotó közös világteremtő ereje által válik Hanitka népe színes és eleven forgataggá.”
HUBBY különdíj kiemelkedő sorozatnak (szerző-illusztrátor szerzőpáros) Szokács Eszter: Bibliai történetek-sorozat (Csimota Kiadó, Ill.: Nagy Norbert, Szerk.: Csányi Dóra)
Részlet Elekes Dóra laudációjából:
„A Biblia történeteit sokféleképpen lehet elmesélni: lehet komolyan, tisztelettel, az erkölcsi tanításra helyzve a hangsúlyt, és lehet úgy is, hogy a komoly, tiszteletteljes, erkölcsileg épületes régi szövegek magolásába belefásult mai magyar iskolások – és szüleik – is kedvet kapjanak hozzá. Szokács Eszter és Nagy Norbert Bibliai történeti ezen a vékony jégen járnak – vagy, hogy fokozzam a képzavart, táncolnak gúzsba kötötten, ahogy Kosztolányi írta a műfordításról. Mert a gyerekeknek szóló bibliaátirat több szempontból olyan, mint a fordítás: gúzsba kötik nemcsak a gyermeki lélek vélt vagy valós jellegzetességeit szem előtt tartó elvárások, de a bibliafordításokkal és képi ábrázolásokkal kapcsolatos évezredes, húsba és identitásba vágó viták is. Szokács és Nagy szerencsére remek jégtáncosok: komolyan veszik az alapszöveget, és közben nyitva hagyják a kaput a kíváncsiság, a humor és a mai gyerekeket érintő kérdések előtt is.”
FSZEK Gyerekkönyvtárosok Különdíja: Rádai Andrea: Rókazsolt és a csőposta (Pagony Kiadó, Ill.: Sipos Fanni, Szerk.: Győri Hanna)
Minden szépen halad a Margitszigeten: a Duna hullámai lustán mossák a partot, a szökőkút zenél, a strandon fagyiznak, Macskabalog és Macskarozál kiscicái pedig az egész szigetet bekalandozzák. Mindenki elégedett.
Vagy mégsem? Sárkánybori arról értesül, hogy a szigeten egy óriási golfkomplexum épül, és ezért lerombolnák az utakat, kivágnák a fákat, és még a strandot is bezárnák! Ez pedig Rókazsolt és barátai számára egyet jelent azzal, hogy elvesztik az otthonukat.
Szerencsére Rókazsolt egy igazi közösségi hős: segít azokon, akik továbbra is ki szeretnék élvezni a Margitsziget természeti kincseit a főváros közepén, olvasásórákat szervez a szigeten élő vakondoknak (akik nem csak azért nem tudnak olvasni, mert nem látnak jól!), közösségi akciókat vezényel és mindemellett lelkesen bébiszitterkedik, ha Macskabalog és Macskarozál három kiscicájáról van szó.
Életműdíjat kapott Molnár Jacqueline csaknem húsz éves alkotói pályafutásáért: „Életműve inspirálja a fiatal illusztrátorokat, stabilan magas minőséget képvisel, gyermeki kíváncsiságot ébreszt, s méltán érdemli ki ezt az életműdíjat. Köszönjük, Jacqueline, ezt az életteli, meseszép világot, amit papírra varázsolsz!” (részlet Paulovkin Boglárka laudációjából)
Emellett a HUBBY elismerő oklevéllel díjazta Pásztor Emmát mint a mezőny legfiatalabb indulóját - Pásztor Emma - Bojti Anna: Vidámpark a város fölött (Pagony Kiadó, ill.: Pásztor Emma).
Szívből gratulálunk minden győztesnek!
