Az egyetlen út a bátorság

Ajánló A Kék kabátos lányról

2017. május 14.Pagony

cimkék: A hónap könyve TilosAzÁ

Mit tesz egy kamaszlány, amikor ráébred, hogy a világ megőrült, és nem változtathat rajta? Mit lehet csinálni, amikor már reménykedni sem vagyunk képesek, de túl kell élni?
Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszeget Monica Hesse A kék kabátos lány című regénye, melynek főhőse bár rossz korban és helyen él, megpróbál küzdeni, ám szembesülnie kell a ténnyel, hogy van, amit nem tud legyőzni.

Hogyan lehet középiskolásoknak beszélni a holokausztról?

A regény fokozatosan vezeti be az olvasót a második világháború eseményeibe. Eleinte csak háttérként szolgál a háború és a náci katonák jelenléte a holland városban. Ahogy Hanneke megbízatása elkezdődik, hogy keresse meg Mirjamot, ezzel párhuzamosan érkezik meg az olvasó is az események sűrűjébe, és egyre többet tudunk meg a zsidók elleni intézkedésekről, a deportálásokról és meggyilkolásukról. A holokausztot nyilvánvalóan nem lehet finomkodva bemutatni, viszont nem szabad lerohanni vele egy tizenévest. A kék kabátos lány segíthet a kamaszoknak megérteni ezt a nehéz történelmi korszakot, azáltal, hogy bele tudnak helyezkedni Hanneke helyzetébe. Egy-egy ilyen könyvvel, melyben egyéni sorsokon keresztül ismerhetünk meg nagy történelmi kataklizmákat, talán könnyebb lehet fiatalként szembesülni a múlt traumatikus eseményeivel. Nem mindegy, hogy egy történelemkönyv sokszor száraz, dátummal teletűzdelt szövegében találkozik először valaki egy ilyen borzalmas eseménnyel vagy egy személyesebb hangú olvasmányból. Ez nem csak a diákoknak, hanem a tanároknak, osztályfőnököknek is nagy segítséget nyújthat, ugyanebből a szempontból, hogy nem feltétlenül egy tárgyilagos, tényeket közlő írásból kell elmagyarázniuk az esetleg értetlenkedő, netán kétkedő gyerekeknek, miről is van szó.

                             Szerezd meg most kedvezményesen a regényt innen!

1




















A regény nem csak állítani akar, hanem folyamatosan kérdéseket fogalmaz meg a főhős segítségével. Egy ponton Hannakenek be kell látnia, hogy semmi sem az, aminek első pillantásra tűnik. A rossz nem mindig rossz és ez fordítva is igaz. Nem lehet nyíltan szimpatizálni a zsidókkal, barátkozni kell az utcán járőröző német katonákkal. Az ember nem vállalhatja fel az egyéniségét, sem a nácikétól eltérő gondolatait, mert az súlyos következményekkel járhat. Így mindenkinek álarcot kell húznia, és nem különböznie a másiktól. Ez a jó árja fiúk és lányok ismérve. De azt is fel kell titkon ismerni, hogy mindig lehet törekedni és tenni azért, hogy segítsünk, ám közben látni és elfogadni, hogy nem tudunk mindenkit megmenteni.

                                                    Olvass bele a történetbe itt!

Suli, barátok, szerelem. Akár lehetnének ezek is egy tizennyolc éves kamaszlány mindennapi problémái. A kék kabátos lány viszont nem egy kamaszkori szerelem könnyed és romantikus krónikája, Monica Hesse könyve az ifjúsági holokausztregények sorába tartozik. A történet Hanneke szemszögén keresztül mutatja be a második világháború és a holokauszt borzalmait. A náci hatalom irányítja Hollandiát, zsidók ezreit viszik el gyűjtőhelyekre, hogy onnan koncentrációs táborokba deportálják őket. Feketepiac, halál, ellenállás – ezekkel kell szembenéznie a kényszerből gyorsan felnőtté vált, keresztény lánynak, miközben vidámabb múltja fel-felsejlik a sötét jelenben.

       A regény elnyerte a 2017-es Edgar-díjat Ifjúsági irodalom kategóriában!

















A gyorsan felnőni kényszerülő Hanneke a feketepiacon szerzett árukkal kereskedik, így ő tartja el a háború miatt dolgozni nem tudó szüleit is. A világ saját maga kifordítottjává válik, a lány pedig kénytelen ebben az irracionális valóságban élni és felnőni. A kék kabátos lány talán azért emelkedik ki a holokausztot elbeszélő történetek sorából, mert a történet a krimi eszközeit használja, ezzel fokozatosan fenntartva az olvasó figyelmét a háború silány és monoton világában. Hanneke az egyik kuncsaftjától azt a feladatot kapja, keressen meg egy eltűnt, addig ügyfele házában bújtatott zsidó lányt, Mirjamot némi pénz ellenében. A lány megtalálása Hanneke rögeszméjévé válik, és szépen lassan kiderül, már rég nem a pénz motiválja. Megszállott lesz, végül szinte az életét kockáztatja, mert azt gondolja, ez hozhat rendet a világba. Hanneke hisz a remény erejében, de bevallja, ő már rég nem érez ilyesmit, mert megőrült a világ, amin nem változtathat. Morális kérdések sorát teszi fel magának, tele van önváddal, talán emiatt vesz részt végül az ellenállásban, amitől eleinte visszakozik. Hanneke a történet végén rájön, hogy nem lehet mindenkit megmenteni, és neki tovább kell élnie ennek a nehéz tudásnak a fájdalmával.
               
                                            

Bátran ajánlom A kék kabátos lányt azoknak a kamaszoknak (15-18 éveseknek), akiket ért már kisebb-nagyobb veszteség az életükben. A könyv messze nem csak a háborúról és a holokausztról szól, hanem olyan alapvető emberi érzelmekről, mint a szerelmi bánat, féltékenység, reményvesztettség, felelősség, vagy akár egy jóbarát elvesztésének a fájdalma.

Bár már nem vagyok tinilány, feszült izgalommal olvastam a regényt, reménykedve abban, hogy amennyire lehet, happy enddel érjen véget a történet, tudván, hogy egy holokauszttörténetnél klasszikus boldog befejezésre aligha számíthatok. Fontos, hogy több ilyen mű is szülessen ennek a korosztálynak a számára. A holokauszt kérdése sajnos még ma is nagyon kényesen kezelt ügy, az iskolákban pedig kevés szó esik róla a második világháború kapcsán.


Szántó Eszter írása


Ha a polcodon szeretnéd tudni a könyvet, akkor kattints ide és szerezd meg kedvezményesen még ma!